Csak idő kérdése, hogy az Európai Bíróság elé citálják a NAV-ot a visszaigényelt áfaösszegek jogtalan visszatartása miatt – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb jelentése. Az iroda szakértői szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak és ezzel az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti.
Helyrehozhatatlan károkat okoz
A NAV a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozva jelenleg is több ezer ügyben késlelteti a visszaigényelt áfa kifizetését, és ezzel gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz az érintett vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet az iroda vezető ügyvédje, dr. Harcos Mihály. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata egyébként az volt, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni. De a helyzet mégsem teljesen kilátástalan, hiszen a közelmúltban, több esetben is az EB tett pontot ilyen megoldhatatlannak tűnő problémák végére.
Ezekben az esetekben az Európai Bíróság azt vizsgálta meg, hogy a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az EU-s szabályokkal. Ha pedig nem volt az, akkor a döntés után az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV annak megfelelően járt-e el.
Aránytalan teher
A szakember szerint ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk. Az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzéseket, de az adólevonási jog ebből adódó korlátozása nem terhelheti aránytalanul az érintetteket.
Márpedig, mi az, ha nem aránytalan teher, amikor egy vállalkozás a kiadásainak egyharmadát kitevő áfát éveken át nem kapja vissza – állítja Harcos.
Perperspektíva
Az iroda szakértői szerint nyilvánvaló, hogy az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal és ugyancsak egyértelmű, hogy ha ezt az EB is kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a korábbi gyakorlatán. Ezért úgy vélik, már csak az a kérdés, hogy hogyan kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé.
Harcos Mihály szerint az egyik lehetőség, hogy az érintett vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a Bizottság saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárásmegindítására és eredményességére kicsi esély van.
Egy másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, és ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé. Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket.
Harcos szerint nem kizárt, hogy az érintett vállalatok bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmük elhúzódása ellen, és adott esetben az ügyüket az Európai Bíróság elé vigyék.
Amennyiben pedig erre sor kerül, úgy a NAV-nak jó eséllyel egy újabb elmarasztaló uniós döntéssel kell szembenéznie, amely megelőzhető lenne azzal, ha egyszerűen változtatna kiutalási gyakorlatán – foglalta össze a szakember.
Mi forog kockán?
Ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles legkésőbb75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni. A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik, és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki.
A kiutalási eljárások elhúzódása sok cég működését ellehetetleníti: ha nem jut hozzá a pénzéhez idejében, akkor nem tud árut, termelőeszközt, illetve a működéséhez szükséges szolgáltatást vásárolni.
A kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket. Ezek a vállalkozások az eladásaik után belföldön fizetik meg az áfát, az eladásaik viszont külföldön adókötelesek. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéseiket terhelő belföldi áfát folyamatosan vissza kell igényelniük a NAV-tól.
A kiutalás elhúzódása ezeknél a vállalkozásoknál egyenlő azzal, hogy az árubeszerzéseik nettó értékének közel egyharmadát kitevő áfát nem kapják vissza. Így gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.
Mit gondolhat erről a NAV?
Az éves statisztikai adatok szerint a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja. Ennek ellenére ezek a panaszok szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban már az ombudsman is vizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta.
Az ombudsman véleménye az volt, hogy ésszerű határt kell szabni a kiutalások elhúzódásának megakadályozására, ezt azonban csak ajogszabályok módosításával lehet elérni. Mára már világos, hogy a kérdéses jogszabályok, legalábbis, azok, amelyek a tényleges kiutalási határidőt érintik, maradtak úgy, ahogy voltak.
Sokkoló tény, hogy bár 2012 óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott résztmár az ellenőrzés befejezése előtt kiutalja, és ezzel mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól. Ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, noha közel 15 000 kiutalás előtti ellenőrzést végzett.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a hazai jogalkotás és jogalkalmazás évek óta elakadt a probléma orvosolásában – fűzte hozzá Harcos Mihály.
