A társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó – mondta ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a Hervis-ügyben hozott, szerdán ismertetett ítéletében a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadóval kapcsolatban.
Vagyis felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.
Különadó
Mint ismert, a kormány 2010-ben döntött a különadók bevezetéséről. A kereskedők közül az 500 millió forint feletti árbevételt produkáló cégeknek kellett különadót fizetniük. Az adó mértéke sávos volt: az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevételrészre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevételrész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-részre 2,5 százalék.
Ez volt a gond vele
A Hervis gondja az volt, hogy kapcsolt vállalkozásoknál (amilyen az áruházlánc is) az adónál nem az egyes vállalkozások árbevételét vették alapul, hanem valamennyi kapcsolt vállalkozás összes árbevételét. A Hervis egy osztrák csoporthoz tartozik. Ha csak a saját árbevételét vették volna figyelembe az adó mértékének megállapításánál, akkor lnyegesen kevesebbet kellett volna fizetnie, mint úgy, hogy az egész csoport árbevételét vették alapul. Ezt érzete az uniós joggal ellentétesnek a kereskedelmi cég.
Mit mondott Brüsszel?
Az Európai Bíróság most igazat adott nekik. Vagyis megállapította: a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Noha nem hoz létre közvetlen hátrányos megkülönböztetést – hiszen a különadót azonos feltételek mellett vetik ki a Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi társaságra -, ezen elhatárolási szempont azzal a hatással jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét.
E tekintetben a luxembourgi ítélkező fórum kifejtette, hogy egyrészt a különadó mértéke igen erősen progresszív – különösen a felső adósávban -, másrészt a különadót a kapcsolt vállalkozásoknál a csoportszinten összevont árbevétel alapján számítják ki, míg a vállalatcsoportba nem tartozó jogi személyeknél – mint például a független franchise-jogosultak – az adóalap az adóalany elkülönülten vett árbevételére korlátozódik. (Tudjuk, ebbe a kategóriába tartozik például a CBA.)
Az uniós igazságszolgáltatási fórum a hozzá kérdést intéző magyar bíróság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon ez a helyzet valósul-e meg. Igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell állapítania, hogy a magyar jogszabály a társaságok székhelyén alapuló olyan közvetett hátrányos megkülönböztetést vezet be, amelyet nem igazolnak közérdeken alapuló kényszerítő indokok.
A minisztérium pozitívan értelmezi
A kormány üdvözli az Európai Bíróság döntését, amely szerintük megerősíti, hogy a hazai ágazati különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák között.
Hozzátették azonban azt is: az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy bizonyos esetekben sértheti-e az uniós jogot a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó ágazati különadó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-összeszámítási szabálya.
