A 2013 elején hatályba lépett új hegyközségi törvény rendelkezéseinek megfelelően idén tavasszal újjáalakult testület szerint a lépésre elsősorban azért volt szükség, mert a Tokaji Aszú név alatt megjelenő termékek jelenleg “túl nagy szóródást” mutatnak mind a minőség, mind az ár tekintetében.
Mindez akadályozza, hogy a tokaji borok visszaszerezzék elismertségüket, s hogy “ki lehessen aknázni” a Tokaji Aszú megjelölésben rejlő potenciális piaci lehetőségeket a prémium borok körében. A kívánatosnál alacsonyabb termékárak negatív következményeként a térségben a szőlőfelvásárlási árak is alacsonyak.
Tokaj-Hegyalján, a történelmi borvidéken legalább ötezer mázsa aszúra lehet számítani a kedvező időjárásnak köszönhetően, kattintson a képre, és nézze meg hogyan szüretelik az aszút!
Fotó: MTI / Balázs Attila
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa döntése értelmében az új rendtartás több ponton egyértelműsíti az aszúkészítési eljárás kereteit. Az új szabályozás megerősíti, hogy az aszúbor készítéséhez az aszúszemeket kézzel, szemenként kell szedni. Emellett az eddiginél jóval szigorúbb előírás, hogy az aszúbor minimális összes alkoholtartalma 19 százalék kell, hogy legyen az aszúkészítés időpontjában, a korábbi 12,54 százalék helyett. Ezen felül az aszúbor minimális maradék cukortartalmát 120 grammban határozták meg a korábbi 60 gramm/liter helyett, minimális 9 százalékos tényleges alkoholtartalom mellett. Szintén lényeges változtatás, hogy 2014. július 31-től az oltalom alatt álló tokaji borok palackozása kizárólag a Tokaji Borvidékhez tartozó településeken engedélyezett.
