Az év végéhez közeledve több munkáltató tervezi, hogy ajándékutalványt ad majd a dolgozóinak. Az ajándékozásra azonban több párhuzamos szabály is vonatkozhat az adótörvényben. Ráadásul egy apró figyelmetlenség is sokba kerülhet a munkáltatónak – hívja fel a figyelmet a CafeteriaTrend.hu.
Jócskán elszállhat a fizetendő adó
A cégek persze úgy szeretnék megajándékozni a dolgozóikat, hogy az minél kevesebb (adóba) kerüljön nekik, vagyis egyes meghatározott juttatásként. Ennek adóterhét a juttatás értékének 1,19-szeresére kell számolni: 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót. Vagyis a cég arra számít, hogy összesen 51,17 százalékos közterhet kell fizetnie a juttatás után.
Mégis kiderülhet, hogy jövedelemként kell adóznia, ami ennél sokkal magasabb, majdnem 100 százalékos adóterhet jelent. Nézzük, mi lehet az a hiba, ami így megnöveli az ajándékozás adóterhét.
Csekély értékben nem lesz gond?
A legegyszerűbb a helyzet akkor, ha csekély értékű ajándékot ad a munkáltató.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, ha az adóévben maximum háromszor ad a vállalkozás ajándékutalványt, és egyik alkalommal sem lépi túl a 9800 forintos értékhatárt, akkor egyértelműen 51,17 százalék közterhet kell majd fizetnie.
Ha több ajándékot ad a munkáltató, szükség lehet szabályzatra!
A nagyobb értékű ajándékutalványokat is kioszthatja a munkáltató 51,17 százalék közteher megfizetése mellett, de csak akkor, ha mindenkinek egyformán ad, vagy minden dolgozó egyforma értékű keretösszeg terhére választhatja (pl. cafeteria rendszerben) az olyan utalványát, mely nem jogosít fogyasztásra kész étel vásárlására.
Ebben az esetben akár korlátlanul is adhat ilyen juttatást a munkáltató a dolgozóinak.
Mi okozhat problémát?
Gond akkor lehet, ha a munkáltató nem egyformán ad ajándékot és át is lépi a csekély értékű ajándék törvényi kereteit – figyelmeztet Fata László cafeteria-szakértő.
Példát is hoz: ha egy dolgozói csoport 20.000 forint értékű ajándékutalványt kap, míg a többiek nem kapnak ilyen juttatást. Ebben az esetben a munkáltatónak szabályzatot kell készítenie ehhez a juttatáshoz. Ha nem teszi meg, akkor egyéb jövedelemként fizetheti a majdnem 100 százalékos közterhet.
A szabályzat pedig csak akkor felel meg az adótörvényeknek, ha nem alkalmaz a teljesítménnyel kapcsolatos jellemzőket a különböző juttatási csoportok meghatározásához.
