A szénhidrogén-bányászat fejlesztésére és a geotermikus energia fokozottabb hasznosítására tett közzé koncessziós pályázati felhívást a nemzeti fejlesztési miniszter – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A befektetőknek Magyarország hét területén nyílik lehetőségük kizárólagos bányászati koncessziós jogok megszerzésére. A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét, míg szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére a Szegedi medence délkeleti és nyugati, valamint Battonya-Pusztaföldvár északi és déli területeire vonatkozó koncessziós pályázati felhívások jelentek meg.
A pályázati eljárásban bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott szervezet részt vehet.
Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be. A pályázatokat november 15-én lehet benyújtani, az eredményhirdetés a benyújtást követő 90 napon belül megtörténik. További 60 nap áll rendelkezésre a koncessziós szerződések megkötésére, ezt egyszer, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja a nemzeti fejlesztési miniszter.
A geotermikus koncessziók időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 35 évre, míg a szénhidrogénekre szóló koncesszióké 20 évre szól. A szerződés időtartama mindkét esetben egy alkalommal, pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható a jelölt idő felével – közölte az NFM.
A szénhidrogén-bányászat Magyarországon a középkorig nyúlik vissza: ekkor a magyarok már hasznosítottak természetes szénhidrogén származékokat, kocsikenőcsnek, bőrpuhításra és kezdetleges fáklyaként. A hasznosítható szénhidrogének a természetben többnyire folyékony és gáznemű fázisban találhatók meg. Szilárd halmazállapotúak is előfordulnak, ezek: az aszfalt, a természetes bitumen, a földiviasz vagyis az ozokerit, az olajpala és az olajhomok. A szénhidrogének kutatása és kitermelése többnyire mélyfúrásokkal történik – írja a Wikipédia.
