Évi átlagosan 104 napot tölt munkahelyi semmittevéssel a magyar, miközben évente össz-vissz körülbelül 235 napot van a munkahelyén – derül ki egy friss kutatásból. A lógásban csak a franciák előztek meg minket: ők 127 nappal „büszkélkedhetnek”. A nyolcórás munkaidőt leginkább Facebookozással és cigizéssel lazítjuk fel.
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Nem lustaságból
A lehangonló adatok mögött az állhat, hogy az emberek 75-80 százaléka egyáltalán nem szereti a munkahelyét, nem élvezi az ottani feladatait, véli a Bors által megkérdezett karriertanácsadó. „Ez nem azt jelenti, hogy nem szeret dolgozni, csupán a motivációs szintje alacsony” – teszi hozzá Gerlei Béla.
Az unalmas feladatokon a teljesítménytől legtöbbször független fizetések sem segítenek. Ha minden hónapban ugyanannyi pénzt visz haza a munkavállaló, semmi sem ösztönzi a nagyobb elhivatottságra.
Nem csak a pénz
A béreken kívül erkölcsi elismeréssel, dicséretekkel is jól motiválhatók az emberek, véli Csehák Hajnalka pszichológus. Ezzel szemben még ma is sok vezető gondolja, hogy a jó teljesítmény az alap, és csak azt kell szóvá tenni, ha valaki hibázik vagy rosszul produkál.
Sok az a nyolc óra
A nyolcórás munkaidő amúgy is megterhelő az ember idegrendszerére, állítja a pszichológus. „Álszent dolog azt gondolni, hogy valaki mindennap ugyanazzal a maximális sebességgel végig tud dolgozni ennyi időt. Az sem mellékes, a motiválatlan, érdektelen, esetleg depresszív ember a munkáját is lassabban végzi.”
Mások is utálják
Egy friss Gallup-kutatás szerint az amerikaiak 70 százaléka nem szereti vagy kimondottan utálja a munkáját.
Egy másik, a London School of Economics and Political Science által közölt tanulmány arra is rámutat, milyen körülmények teszik még elviselhetetlenebbé a munkát. A kutatók azt találták, az emberek nagy részét frusztrálja és lehangolja főnöke közelsége, a folyamatos kontroll miatt csak még inkább szabadulni akar. Ugyanakkor ha barátai körében dolgozhat, vagy munka közben zenét hallgathat, kellemesebben és hatékonyabban telnek a dolgos hétköznapok.
