Az általános fejlődés és gazdasági növekedés kapcsán az elmúlt időben tipikusan a bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre eső GDP mutatószámait vizsgálták a hazai és nemzetközi összehasonlításokban. Ezek a mutatók azonban önmagukban nem tükrözik hűen egy társadalom jólétét (welfare), illetve tagjainak úgynevezett jól-létét (well-being) sem, amely nem csupán a jövedelem-eloszlástól, a közszolgáltatások minőségétől vagy a környezeti terheltségtől, hanem egyéb szubjektív faktoroktól is függ.
Az Európai Bizottsággal összhangban a GKI Gazdaságkutató Zrt.2013. elejétől elkezdte mérni az élet-elégedettséget, amellyel a szubjektív jól-léti faktorokat igyekszik megragadni Magyarországon.
A többség enyhén elégedetlen
A szubjektív jól-lét számos, egyénenként eltérő tényező mentén alakul ki. Arra a kérdésre, hogy „Összességében, mindent egybevetve Ön mennyire elégedett az életével?” a válaszadási hajlandóság 99 százalék feletti az országosan reprezentatív, 1000 fős mintában.
Elégedettség bevallott jövedelem és életkor szerint
Forrás: GKI
A válaszokat egy 10-es skálán lehetett megjelölni, amelyet egy -4 és 4 között húzódó skálára alakítottunk át. A súlyozott átlag -0,5 körül alakult az elmúlt hónapokban, vagyis a többség enyhén elégedetlen az életével. Megvizsgálták az átlagértékek alakulását vizsgálták a jövedelem, az életkor, a nem, a település típusa, a régió és megyék, az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szerint is, hogy minél pontosabb képet nyerjünk az élet-elégedettség megoszlásáról hazánkban.
A jövedelem nem feltétlenül meghatározó
Különös módon a megkérdezettek bevallott jövedelme nem állt szoros kapcsolatban az elégedettséggel. A magyar társadalom legszegényebb és legmódosabb 20 százaléka ugyanis közel hasonlóan elégedett az életével, bár a második ötödtől kezdve megjelenik egy növekvő elégedetlenség. Noha a jövedelmek önmagukban nem mozognak jól együtt az elégedettségi értékekkel, az elmúlt időszakban és az eljövendő időszakban változó anyagi helyzet (rosszabb vagy jobb) azonban erősen összefügg velük.
Tehát azoknál, akik rosszabb helyzetbe kerültek az elmúlt évben vagy a jövőben romló anyagi helyzetre számítanak, az elégedettség értékek is alacsonyabb értéket mutatnak. A fogyasztói bizalom szinte mindegyik összetevőjével összefüggést mutat az élet-elégedettség. Ez arra enged következtetni, hogy nem a konkrét jövedelem, hanem a létbiztonság és az anyagi helyzet várható alakulása a meghatározóak az elégedettség kérdésében.
Minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb az életével
Nemzetközi felmérések általában azt mutatják, hogy az elégedettség fiatal (29 alatt) és idős korban (65 felett) magasabb. Ezt azonban a magyar felmérés tudtak egyértelműen megerősíteni. Idős korban az egészségügyi problémák szaporodása és a romló egészségügyi ellátási színvonal sokat ronthat a pillanatnyi hangulaton, amely elkerülhetetlenül befolyásolja az elégedettség értékét is. A fiatalokat pedig a fizetős felsőoktatás, a csekély számú és rosszul fizetett munkahely, az önálló életkezdés fokozódó nehézségei tehetik elégedetlenebbé. Ugyanakkor hazánkban tendencia szinten megfigyelhető egy életkori lejtő is: minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett az életével.
Elégedettség végzettség és aktivitás szerint – kattintson a képre a nagyobb méretért!
Akik dolgoznak, elégedettebbek
A férfiak és a nők esetében nincs különbség az élet-elégedettségben, ahogy településtípus szerint sem látszik különbség, tehát a városok vagy községek lakói hasonló mértékben elégedetlenek az életükkel. Ugyanakkor a magasabb iskolázottság nagyobb elégedettséggel jár együtt, feltehetően a hozzá kapcsolódó kisebb munkanélküliség, magasabb jövedelem, vonzóbb és jobb körülményű munkalehetőségek miatt. Jobbnak értékelik életüket azok, akik dolgoznak, mint az inaktívak és a munkanélküliek – bár ez alól kivételt képeznek a fiatalabb tanulók. Ebben a stabilabb anyagi helyzet és a nagyobb perspektívák mellett a valószínűsíthetően kiterjedtebb szociális háló is szerepet játszik.
Tolnában a legkevésbé elégedettek az emberek
A régiók szerint az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek. Ezekben a régiókban átlag alatti a munkanélküliség, az elérhető jövedelmek magasabbak, több lehetőség van kiegészítő jövedelmek szerzésére, s mivel a nagyvállalatok is ide összpontosulnak, nagyobb lehetőség van a munkahelyeken az előre lépésre. A legelégedettebbek Fejér, Bács-Kiskun, Nógrád és Baranya lakói, de nem sokkal követik őket a Zalában és Budapesten élők. A legelégedetlenebbek pedig a tolnaiak. A megyék sorrendje azonban a vizsgált hónapokban enyhén eltérő volt.
Elégedettség régiók és megyék szerint – kattintson!
Nem meglepő, hogy a pénzügyi, gazdasági szolgáltató szektorban és az energiaiparban dolgozók tendenciaszerűen elégedettebbek a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknál, ami elsősorban az ágazati kilátásokkal és az iskolázottsággal hozható összefüggésbe.
Aki nyaral, elégedettebb
Az sem váratlan, hogy akik egyszer vagy többször eljutottak tavaly nyaralni, azok jóval elégedettebbek az életükkel, mint akik egyszer sem voltak vakáción (sajnos ez utóbbiak a társadalom mintegy háromnegyedét teszik ki). Mivel a nyaralás lehetősége elsősorban a magasabb jövedelműeknek adatik meg, sokadjára vetődik fel a sejtés, hogy a bevallott és a tényleges jövedelmek között jelentős eltérés lehet. Azonban mivel a kutatás készítőinek nem állt módjukban a tényleges jövedelmek és az élet-elégedettség közötti összefüggést több oldalról megvizsgálni, mivel csak a bevallott jövedelmek álltak rendelkezésükre a felmérésben.
Elégedettség munkavállalói ágazatok szerint – kattintson!
Ettől érezzük jobbnak az életünket
A létbiztonság és a magasabb iskolázottság tehát egyértelműen meghatározó abból a szempontból, hogy a magyarok elégedettek-e az életükkel. S e mögött nyilván az is ott van, hogy ki mennyire képes szembenézni a problémákkal. No meg a jobb munkakörülmények és az anyagi biztonság is hozzájárul a jó közérzethez. A munkahely puszta léte, avagy a jövedelemszerző aktivitás szintén elégedettebbé tesz, de a fiatalok (tanulók) is jobbnak érzik életüket a társadalmi átlagnál.
Regionálisan is érzékelhetőek eltérések, elsősorban az ország középső részein és Dunántúlon elégedettebbek az emberek életükkel. A legfontosabb szempont, ami az élet-elégedettséget mozgatja, feltehetően az optimista kilátások az élet bármely területén.
