A legújabb konvergenciaprogramban – a Policy Agenda szerint – a kormány elismerte, hogy mintegy 230 milliárd forinttal romlik a költségvetés kiadási és bevételi oldalának egyenlege. „Ezért nem elkerülhető, hogy ekkora mértékben hozzá kelljen nyúlni a 400 milliárd forintos tartalékhoz.” A bevételkiesés ennél is jóval nagyobb, a kormány – nem túl átlátható – információi alapján azt a Policy Agenda 390 milliárd forint körülire becsüli. A kabinet szerint ezt ellensúlyozza, hogy a lakásépítési támogatások, a korhatár előtti ellátások és a bérkompenzációra fordított kiadások esetében 110 milliárd forint megtakarítás keletkezik. Ezek mellett még mintegy 40 milliárd forint többletet lát most a kormány a helyi önkormányzatok szintjén, ami a kutatók szerint érthetetlen, hiszen az április 1-jei, szintén az EU-nak elküldött jelentésben a kormány még 9 milliárd forintos hiányt látott ugyanennél a szektornál.
A kormány által elismert problémákkal együtt kb. 170 milliárd forint tartalék maradt a költségvetésben. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a kabinet sem a pénztárgépek online bekötése (85 milliárd forint), sem az e-útdíj rendszer (75 milliárd forint) kapcsán nem ismeri el, hogy problémák lennének a megvalósítással. Amennyiben ez a két tétel az elemzői várakozásoknak megfelelően alakul, akkor a kormány csupán mérsékelten számolhat az ebből származó bevétellel. Ez pedig azt jelenti, hogy a tartalékok elfogytak, még az olyan elemek nélkül is, mint a kormány terveihez képest várhatóan alacsonyabb gazdasági növekedés. Így a hiány tarthatósága továbbra is kérdéses – olvasható az elemzésben.
A Policy Agenda szerint a kormány nem tudta politikai szinten biztosítani annak a lehetősét, hogy kikerüljön az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, „ezért azt a forgatókönyvet választotta, hogy védi továbbra is a mostani költségvetést. Teszi ezt azért, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és ezért sem akar újabb megszorításokat bejelenteni.” Ez azt jelenti, hogy miközben igyekszik megnyugtatni a nemzetközi pénzpiacokat arról, hogy kordában tartja a gazdaságot, e közben erősíteni fogja a magyar közvélemény felé folytatott kommunikációjában, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Ez utóbbi azonban azért veszélyes taktika, mert tovább növelheti az Európai Unió iránti hazai elégedetlenséget, és csökkentheti az – ország gazdasági fejlődése alapjának tekinthető – integráció pártolóinak számát.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden nem változtatott Magyarországra vonatkozó makrogazdasági előrejelzésén, így továbbra is stagnálást vár az idei évre, 2014-re pedig 1,2 százalékos gazdasági növekedést. A magyar kormány ennél jóval optimistább, hiszen deklarálta: az idén (a korábban ígért 0,9 százalékos helyett) 0,7 százalékos növekedés lesz. S jövőre is éppen 0,7 százalékkal bizakodóbb a nemzetgazdasági tárca, hiszen 1,9 százalékos növekedést borítékoltak a hétfőn benyújtott és kedden ismertetett konvergenciaprogramban.
