A jegybankot, illetve a bankokat és más pénzügyi szervezeteket felügyelő hatóságot egyesítő törekvés nem új és nem is magyar sajátosság: az eurozóna bankjait felügyelő uniós szervezet is az európai jegybank, az EKB szárnya alá kerül. Magyarországon azonban mégis balhét válthat ki ez a kormányzati elgondolás, mivel a kereskedelmi bankok így egyenesen a kompromisszumképességéről, józanságáról és kiszámíthatóságáról nem épp híres Matolcsy György jegybankelnök ellenőrzése alá kerülhetnének.
Matolcsy, a bankok mumusa
Matolcsy György már nemzetgazdasági miniszterként is kíméletlenül megnyirbálta a bankok profitját: először bevezette a bankszektort sújtó ágazati adókat, amelyek azóta is kirívóan magasnak számítanak Európában. Aztán megígérte, hogy kivezeti ezeket, de nem tette.
Ráadásul a devizahitelesek gondjainak megoldását is a bankok kárára képzelte el: először kitalálta a végtörlesztést, amely elvette a bankoktól a devizahitelesek legjobb fizetőképességű rétegétől beszedhető profitot, s néhány szerződésnél még konkrét veszteséget is okozott a banknak. Aztán jött a gyűjtőszámla, ami a bankok szemében eggyel jobb, ám még nagyobbat bukhatnak, ha a kormány valóban elérné a devizahitelesek forintosítását, mint már többször bejelentették.
A tranzakciós illeték bevezetése már szinte csak a hab volt a tortán, pedig ez is több száz milliárdba került, amit lényegében a bankokkal szedetnek be – a bankok költségére, és részben a bankok profitjának a terhére.
Fotó: Kummer János
Volt már ilyen
Ám kormányközeli forrásokból származó információink szerint a kormány már lényegében eldöntötte, hogy megvalósítja azt a tervet, amit még Simor András elnöksége idején találtak ki: hogy a bankszektor felett bizonyos szempontból felügyeletet gyakorló két szervezet olvadjon össze. Úgy tudni, hogy ez Simor idejében azon vérzett el, hogy az akkori jegybankelnök azt mondta: csak akkor járul hozzá ehhez, ha a PSZÁF a jegybankba olvad be és nem fordítva, mert a jegybanki függetlenséget meg kell őrizni. Ez ma már nem akadály, hiszen a kormány Matolcsy György személyében erős hídfőállást épített ki magának a jegybankban is.
A jegybank – gyorsan cserélődő – szakmai gárdájában sok a közgazdász, míg a PSZÁF-ban több a jogász – egyebek között ezzel indokolják az összeolvasztás módját.
Nem tudnak róla
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nincs hivatalos tudomása arról – sem a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), sem kormányzati köröktől –, hogy a két szervezet összevonásáról politikai döntés született volna. Ilyen témájú előkészítő munkában való közreműködésre a PSZÁF-ot nem kérték fel, sem a jegybankból, sem kormányzati körökből. Ha ez bármikor felmerülne, a PSZÁF-ra vonatkozó státusztörvényben foglalt jogosultsága alapján a PSZÁF a feladatkörét, szervezetét érintő kérdésben véleményt nyilvánít, javaslatot tesz – nyilatkozta lapunk kérdésére Binder István, a szervezet szóvivője.
