Az áram, a gáz és a távhő árának 10 százalékos csökkentését már észlelhette a lakosság. Számítások szerint egy átlagos magyar család körülbelül havi 5000 forinttal fizet kevesebbet rezsire február óta. Bár a márciusi fűtésszámláknál a nagy hideg miatt nem biztos, hogy lesz megtakarítás, de a többi hónapban várhatóan igen.
Rendszeres havi kiadásaikat lefaraghatták azok is, akiknek devizahitelük volt, és beléptek az árfolyamgátba. A K&H-nál például az átlag ügyfélnek 5 millió forint jelzálogalapú hitele van, és a 15-25 éves futamidő körülbelül egyharmadánál jár. Így havonta mintegy 10-15 ezer forinttal csökkenhet a törlesztőrészlete az árfolyamgáttal az 50 hónapos rögzítési időszak alatt.
A banknak van javaslata arra is, mi legyen a háztartásoknál elvileg megmaradó pluszpénzzel. Arra buzdítanak, hogy ezeket az összegeket tegyük félre. Sokan ezt is teszik, gondolva egy jövőbeli lakásbővítésre, felújításra, vagy pedig a gyerekek várható iskoláztatási költségeire.
Amennyiben néhány ezer forintot tud csak a család félretenni, és fontos számukra az azonnali hozzáférhetőség, akkor a megtakarítási számlákat ajánlják. Hosszabb távra – például iskoláztatásra –, havi 10 ezer forint körüli összeg esetén pedig a rendszeres díjfizetésű életbiztosítást is, amely garantált hozam mellett többlethozamot is adhat.
Ha pedig a lakás bővítése, szépítése a cél, akkor a lakás-takarékpénztári szerződést szorgalmazzák, mert azzal az állami támogatás előnyeit is ki lehet használni.
Arra is figyelmeztetnek, hogy senki ne feledkezzen meg arról az időszakról sem, amikor majd az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámlahitel törlesztését kell elkezdeni. Szerintük érdemes a most felszabaduló pénzt vagy annak egy részét az előbb említett formákban kamatoztatni, vagy akár rendszeres befektetési alap vásárlására fordítani, hogy ne okozzon majd gondot a devizahitel következő szakaszának törlesztése.
