Gazdaság

Hideg – felpörgött a gázóra és az aláírásgyűjtés

A hideg miatt a megszokott duplájába is kerülhet a márciusi fűtés. A Fidesz már 150 ezer aláírásnál jár.

Idén márciusban az átlaghőmérséklet 0-2 Celsius fok körül alakult a máskor megszokott 7-8 Celsius fokkal szemben. Ez gázfűtésre lefordítva azt jelenti, hogy a szokásos 300-350 millió köbméter helyett 500-600 millió köbmétert is fogyaszthatott márciusban a lakosság – számolta ki a Pénzcentrum.hu a Magyar Energiahivatal adatai alapján.

Ez pedig azt jelenti, hogy a megszokottnál jóval magasabb számlát is kaphatnak a háztartások. A számla különösen azoknál lehet borsos, akiknél nem túl jó a szigetelés. S hiába a tíz százalékos rezsicsökkentés, nem fogja ellensúlyozni a nagyobb fogyasztás miatti többletet. Akik éves elszámolásban vannak, azok majd az elszámoláskor szisszenhetnek fel, mert náluk akkor fog kiderülni, hogy az átalánydíj nem fedezte a fogyasztást. Főleg a tavalyi enyhe tél alapján belőtt havi átalányosokat érheti meglepetés. Aki ezt meg szeretné előzni, annak célszerű lehet kicsivel megemeltetni a havi fizetendőt, hogy arányosan eloszlassa a többletfogyasztást.

A lap azt is megemlíti, hogy a Főtáv még februárban felhívta a fogyasztók figyelmét: a kapott számla a 10 százalékos árcsökkentés mellett is magasabb lehet a nagy hideg miatt, mint más téli hónapokban. Erre válaszul Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős Fideszes munkacsoport vezetője vizsgálatot indított. Mert szerintük elfogadhatatlan a Főtáv bejelentése. A vizsgálat eredménye még nem ismert.

Eddig 150 ezer aláírás

Egy hét alatt 150 ezer aláírást gyűjtött össze a Fidesz–KDNP a rezsicsökkentés megvédése érdekében – közölte Kocsis Máté. A Fidesz kommunikációs igazgatójának értékelése szerint a múlt szerda óta összegyűlt 150 ezer aláírás példátlan sikernek számít – különös tekintettel a zord időjárási körülményekre –, és azt mutatja, hogy a magyar emberek bíznak a rezsicsökkentésben, együttműködnek a kormánytöbbséggel annak megvédésében.

A Fidesz–KDNP bízik abban, hogy aláírás-gyűjtési akciójuk ebben az ütemben folytatódik, valamint abban is, hogy ezzel mindenkit emlékeztetni tudnak: 2002 és 2010 között a gáz ára a háromszorosára, a villanyé a kétszeresére emelkedett, az energiaszolgáltatók pedig csaknem ezermilliárd forintos haszonra tettek szert az energiaszektor privatizálása óta.

Arra az újságírói felvetésre, amely szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője lakossági fórumokon arról beszél, hogy esetleg rezsiadót vezetne be a Fidesz, a kormánypárt kommunikációs igazgatója azt válaszolta: ez Bajnai Gordon „adóperverziója”, mert bármilyen témával is találkozik a volt miniszterelnök, az adó az első gondolata. „Bár tudjuk, hogy neki ez a mindene, de nem gondolkodunk rezsiadóban, nincs ilyen terv” – mondta Kocsis Máté.

Rezsicsökkentés Együtt módra

Bajnai Gordon valós problémának nevezte, hogy a rezsi költsége nagyon magas az átlagos és az átlag alatti jövedelműek számára. Ám szerinte egy hozzáértő kormány három módon is segíthett volna ezen: ha nem veri szét az ország iránti befektetői bizalmat, akkor az erősebb forint miatt eleve 10 százalékkal alacsonyabb lenne a rezsi költsége, s ha az igazságtalan egykulcsos adó helyett sávos adórendszer van, akkor a szegényebbeknek több a pénzük. Harmadrészt pedig az államnak szerinte finanszírozásszervezőként kell egy energiahatékonysági programban részt vennie.

Az Együtt 2014 és a PM által hétfőn prezentált program szerint a lakásállomány kétharmadát korszerűsíteni lehetne egy hétéves programban, amelyben az energiaszolgáltatók leírhatják az adójukból a korszerűsítési költségeket, 30 százalékkal csökkentve az energiaszükségletet, tízezer állást és beruházást teremtve, s ráadásként még a szén-dioxid-kibocsátás is csökkentve. A programra adott kormányzati reakcióról itt olvashat. „Ez szakszerű, valódi válasz, ahol a polgárnak nem attól függ a rezsije, hogy a miniszterelnök aznap éppen kivel csap össze” – fogalmazott.

Továbbra is érvényes a díjcsökkentés

Az áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat rögzítő, jelenlegi energiahivatali határozat hatályban marad, amíg meg nem születik az új díjakat megállapító döntés, továbbra is érvényesül a január 1-jei díjcsökkentés – közölte a Magyar Energia Hivatal (MEH).

A hivatal átalakulásáról szóló törvény hatálybalépését követően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben fogja meghatározni a rendszerhasználati díjakat – közölte a MEH, miután a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden hatályon kívül helyezte korábbi, az áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.

A jelenlegi határozat azonban mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés. A bíróság az áramszolgáltatók kifogásai közül hárommal értett egyet, emiatt helyezte hatályon kívül a határozatot. Ugyanakkor az áramszolgáltatók érvelésével szemben kimondta, hogy alkalmazni kell azt a két hete életbe lépett törvényt, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a rájuk vonatkozó különadókat. A bíróság nem fogadta el azokat az érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette a szolgáltatók indokolt költségeit.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik