Miközben az oligarchák harcolnak az uniós pénzek elosztásának jogáért, a Corvinus Egyetem egy oktatója egy megdöbbentő javaslattal állt elő, amely egy tollvonással nagyot lendítene a korrupció és a hétköznapi adócsalás, illetve a tornyosuló államadósság elleni küzdelmen. Papp József szerint a kormánynak az uniós pénzeket az államadósságunk törlesztésére kellene fordítania.
A HVG.hu-ra írt cikkében levezeti, hogy a magyar gazdaságban elterjedt szürke bérfizetés (minimálbér+boríték) és a túlélést célzó kisvállalati adócsalás nyomorítja meg az ország gazdálkodását: emiatt került eladósodott és növekedésképtelen állapotba.
„A politikai elit tökéletesen tisztában van a kétcsatornás bérezés kiterjedtségével, és azt is tudja, hogy adóhatósági eszközökkel ezt nem lehet felszámolni. De nem is áll szándékában ennek a torz társadalmi szerződésnek a megváltoztatása. Időnként hangzatos kampányok indulnak ugyan az adóelkerülés ellen, amelyeknek célja azonban leginkább csak a kényszercsalók zsarolhatóságának tudatosítása. A korrumpált és cinkossá tett választók emiatt valóban nem képesek kontrollálni a hatalmon levőket” – magyarázza, mikén teszi ez tehetetlenné a választókat a rossz és korrupt politikusokkal szemben.
Fotó: Neményi Márton
Ettől azonban csak nő az az adó, amit a kisvállalkozásoktól kell(ene) beszedni.ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon az ország. “Az adóelkerülési kényszer tovább fokozódik, ráadásul a korrupciós késztetettség még amiatt is nő, hogy a szektorban – banki hitelezés hiányában – beruházni szinte kizárólag csak uniós támogatásokból lehetséges” – írja.
Így lehetne végre fejlődés
Az uniós pénzek szétosztása során azonban szerinte elkerülhetetlen a további korrupció. Ha viszont adósságcsökkentésre fordítaná a pénzt az ország, beindulhatna egy pozitív spirál.
“Egyre több pénz marad a vállalkozásoknál, egyre több jut beruházásra és fogyasztásra. Az innovatív vállalkozások vonzanák a globális tőkét, és nem kellene súlyos adóforintokat a félgyarmati függést konzerváló bérmunkajellegű „újraiparosítás”-ra pazarolni.
Az adókat arra a szintre lehet levinni, amelyet a vállalkozások képesek megfizetni, és nem kényszerülnek csalásra. Az államadósság rapid csökkenésével párhuzamosan gyorsan mérséklődnek a gazdaságot megfojtó kamatterhek is, ami újabb adóvisszavágásokat tesz lehetővé.
A bankok újra hitelezhetnének és megszűnhetne a fejlesztési forrásoknak a korrupciót generáló állami allokációja.
