Visszamenőleg 35 százalékos adóval sújtaná a külföldre menekített pénzeket a kormány. Úgy saccolják, a most lezárult adóamnesztia után is lehet még 1500-2000 milliárdnyi ez a vagyon. Vagyis 525-700 milliárd forintnyi bevételt remélnek az akciótól. Szép is lenne, hiszen a magasabb adóbevételi tervvel számolva rögtön el is tűnne egyéves hiányunk (ami szintén 700 milliárd forintnyi). Feltéve hogy Svájc kötélnek áll, és kiadja a számlatulajdonosok adatait.
Kétséges a nagy terv?
Vámosi-Nagy Szabolcs az MTI-nek azt mondta: egy-két éven belül nem lehet visszahozni azokat a pénzeket, amiket adóelkerülési céllal külföldre vittek. S bár a cél jó, az adószakértő szerint kétséges, hogy a magyar adóhatóság hozzáférhet-e, és ha igen, hogyan, a svájci számlákon pihenő magyar pénzekhez. Azt is hozzátette, hogy például az amerikai betétekről is csak akkor adtak ki adatot az alpesiek, ha bűncselekmény gyanúja merült fel.
Fotó: AFP / Fabricce Coffrini
Svájc egyébként már most is utal Magyarországra és a többi EU-s államba az adott ország betétesei után kamatadót. De nem nevesítve. Vámosi-Nagy épp ezért úgy véli, csak uniós összefogással lehetne rávenni bankjaikat arra, hogy kiadják az ügyfeleik adatait.
A svájci pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese pedig első körben azt mondta a Népszabadság megkeresésére, hogy az egyéni „halászakciók” (vagyis ha nincs konkrét támpontja a megkeresésnek) az OECD előírásai miatt nem megengedettek.
Rubik-modellt követnének?
A Wolf és Theiss ügyvédi iroda szerint ezt célozhatta meg a kormány. A Rubik-egyezmények egyediek, eddig Svájc csak három állammal állapodott meg így: Ausztriával, Angliával és Németországgal (utóbbi egyezség elbukott a német törvényhozáson).
Az egyezség lényege, hogy a svájci számlatulajdonosok választhatnak: adhatnak felhatalmazást arra, hogy információt szolgáltasson a bankjuk vagy fenntarthatják az anonimitásukat (ekkor azonban átalányadót, forrásadót és örökösödési adót kell fizetniük), vagy pedig megszüntethetik az érdekeltségüket Svájcban.
A FACTA is képbe jöhet
Amerikában legalábbis feltélenül. Mint a Deloitte hírt adott róla, az amerikai kongresszus még 2010 tavaszán döntött úgy, hogy a nem Egyesült Államok-beli számlákra jelentéstételi kötelezettséget ír elő. Az erre vonatkozó törvénytervezet (FATCA) célja ugyanaz, amit Orbán Viktor is szeretne. Vagyis hogy az amerikai adózók külföldön tartott – adott esetben eltitkolt – jövedelmeit feltérképezzék és bevonják a közteherviselés alá.
A szabály érinti a magyar bankokat is, ha amerikai adózók pénzét kezelik. A szerződéssel rendelkező pénzügyi intézményeknek 2014. szeptember 30-ig kell az első – 2013. évre vonatkozó – korlátozott adattartalmú jelentést megtenniük. Az, hogy mit kell jelenteniük, illetve hogy mi után kell forrásadót levonniuk, később még bővülhet – írta a Deloitte elemzésében.
Kiömlött pénz
A kormányszóvivő a köztévé Az este című műsorában csütörtökön azt mondta: 2011-ben indult az adóamnesztia, amely a tőke repatriálást volt hivatott szolgálni, és amely keretében 2012 novemberének végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. “A tisztesség úgy kívánja, hogy aki igénybe veszi egy állam szolgáltatásait, használja az infrastruktúráját, az egészségügyét, az oktatási intézményeit (…), akkor az az adójával járuljon hozzá ennek a fenntartásához.”
Orbánék egy éve alatt 300 milliárd menekült el
Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt – hívta fel a figyelmet Giró-Szász András. Az Observer tavaly állított össze egy tanulmányt azon országokról, amelyekben a legmagasabb az ilyen típusú pénzkiáramlás, és Magyarország is a listán volt. A kormányszóvivő szintén az Observer adataira hivatkozva kiemelte, hogy az 1970 és 2010 közötti 40 évben összesen 242 milliárd amerikai dollár értékű mozgó tőke hagyta el Magyarországot, amely a magyar államadósság kétszerese.
Svájc pénzt ad, adatot nem
Nincs akadálya annak, hogy Németországhoz vagy Nagy-Britanniához hasonlóan a magyar kormány megállapodást kössön Svájccal az ottani bankszámlákon elhelyezett magyar betétek megadóztatásáról – mondta Kende Tamás. A nemzetközi jogász szerint e megállapodás értelmében viszont Svájc az adó megfizetése után Magyarországnak csak a pénzt adja át, a betétes adatait viszont nem fogja kiszolgáltatni, csak konkrét bűncselekmény gyanúja esetén.
Bár Lázár János a politikát követők és “fogyasztók” számára nagyon leegyszerűsítve vázolta a kormány szándékát, van alapja annak, amit mondott – tette hozzá az InfoRádióban Kende Tamás. Svájc Nagy-Britanniával, Németországgal és Ausztriával az elmúlt néhány évben külön adóügyi egyezményt kötött, amely nem biztosít teljes számlanyilvánosságot ezen országoknak, de a svájci bankszámlákon lévő brit, német és osztrák állampolgárok tőkeösszegét megadóztatják, a pénzt pedig (a számlatulajdonos nevének feltüntetése nélkül) átutalják az illető államok költségvetésének.
Ezek az egyezmények alapvetően nem a számlák tulajdonosi adatainak firtatására születtek meg, hanem azért, hogy növeljék az államok bevételét. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországnak is sikerül ilyen egyezményt kötni Svájccal, “ha a magyar kormány igényei nem haladják meg a brit, német és osztrák igényeket”. Ez akár 1-2 évet is igénybe vehet, de az is lehetséges, hogy Magyarországnak ennél gyorsabban sikerül megállapodnia Svájccal, mivel jóval kisebb pénzről van szó, mint az említett három nagy uniós ország esetében – mondta a nemzetközi jogász.
