Tavaly január-novemberben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 221 200 forint volt, ami 4,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset pedig (családi kedvezmény nélkül számítva) 142 900 forintnyi volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600). Ami azt jelenti, hogy mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző év első 11 hónapi mértékét. Miközben kissé fékezett, 5,7 százalékos inflációt mértek. A különbség önmagáért beszél.
Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 214 400 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A KSH siet megjegyezni, hogy a költségvetésben dolgozóknál a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset (e hatást kiszűrve átlagosan 4 százalékos emelkedést mértek – teszik hozzá).
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (452 300 forint), a legkevesebbet pedig, átlagban ennek alig több mint harmadát a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat dolgozói keresték. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–novemberben átlagosan 5,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. Átlagosan négyszer annyi (72,4 ezer) teljes munkaidős közfoglalkoztatott volt, mint egy évvel korábban. A nonprofitoknál pedig 19,4 ezerrel dolgoztak kevesebben. Vagyis a foglalkoztatási mérleg is erősen mínuszban van.
