Az Origo kedden hozta nyilvánosságra, hogy 300 paragrafusból álló új adócsomag készül. A nemzetgazdasági tárca ezt érdeklődésünkre megerősítette, de azt is hozzátették, a tervezetet még nem hagyta jóvá a kormány, ezért még nem nyilvános. Így a lap által kiemelt részekről kérdeztünk adószakértőket.
A tervezett változtatások a lakosságot és a vállalkozásokat is érintik, de a szakértők szerint amit eddig ismerni lehet a 300 paragrafusból, az nem hoz eget rengető változást az adózásban. Viszont néhány területen mérsékelné az adminisztrációt. Az illetékeknél csökkenést és emelést is terveznek. És elvileg megvalósulhat, hogy a vállalkozóknak jövőre már csak egy számlára kell utalniuk az adókat és járulékokat.
Szuperbruttó
A tervezetben benne van, hogy biztosan kivezetik a szuperbruttót jövőre, a 202 ezer forint feletti béreknél is. (Ez egyébként eddig is benne volt az adótörvényben.)
Az Ernst&Young adószakértője, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az, hogy ezt újra leírják, mindössze egyfajta megerősítésként szolgálhat az ellenkező értelmű hírekkel szemben. Kérdés szerinte az, hogy a Matolcsy György becslése szerint emiatt kieső 100 milliárd forintot honnan fogják előteremteni.
Lakossági illetékek
Illetékmentes lehet a házastársi öröklés is, nem csak 20 millió forint alatt, hanem felette is, amit a szakértő támogat. Azt már korábban bevezette ez a kormány, hogy az elhunyt gyerekeinek és szüleinek nem kell örökléskor illetéket fizetnie. S az egyenes ági rokonok közötti ajándékozásnál is megmaradna az illetékmentesség. Viszont a többi örökösödésnél illetve ajándékozásnál egységesítenék jövőre az illetéket (ami jelenleg sávos). Így 18 százalék lenne az illeték (lakásra csak 9 százalék), amivel főleg azok járhatnak jól, akik nagyobb értéket örökölnek, illetve kapnak ajándékba (mert most nekik sávosan ennél többet kell fizetniük).
Emellett a 35 évnél fiatalabbak első lakáshoz jutásakor nagyobb lehet az illetékkedvezmény, mint most, amit szintén támogat Vámosi-Nagy. Az új szabály szerint 15 milliós értékhatárig járna az 50 százalékos illeték-kedvezmény (a jelenlegi 8 millió helyett), s a 40 ezer forintos kedvezményplafont is eltörölnék.
Több adót lehet részletre fizetni
Jelenleg az szja-bevallásban 100 ezer forintnyi adóra lehet bejelölni a részletfizetés-kérést, négy hónapra. A részletfizetés automatikusan jár a magányszemélyeknek. Jövőre a terv szerint 150 ezer forintig lehetne ezt kérni, és hat hónapot kapnánk a fizetésre, amit szintén támogat a szakértő.
Egyszerűsítést jelentene az is, hogy amennyiben az adóhivatallal készíttetjük a szja-bevallást, csak akkor kellene visszajeleznünk, ha nem értünk egyet a hivatal javaslatával.
Egy számlára utalhatnak a vállalkozók
A lap birtokába került tervezet szerint jövőre megvalósulhat, hogy a vállalkozók egy összegben egy számlaszámra utalhatják az összes adót és járulékot. Ez régi vágy, könnyítés lenne a vállalkozóknak. Főleg, ha ennyi elég is lenne ahhoz, hogy a megfelelő számlákra kerüljenek a pénzek. Csakhogy a lap szerint az utalás közlemény rovatában fel kellene tüntetni, milyen összeget melyik számlákra könyveljen le az adóhatóság (vagyis rendelkezni kellene az összegekről).
Kérdés, hogy itt kódszámokkal kell-e majd azonosítani az egyes számlákat, vagy az adónemek nevével. S hogy ezek az adatok hogyan fognak elférni az igencsak rövid „közlemény” rovatban. Na és azt sem tudni, hogy a közlemények alapján hogyan fog tudni könyvelni az adóhatóság: technikailag megoldott-e, hogy az egy számlára utalás ne jelentsen nekik pluszmunkát. Esetleg automatikusan tudja-e majd kezelni a rendszerük a közleményrovatokban megjelenő információkat. Érdeklődtünk az adóhatóságnál, de a minisztériumhoz irányítottak minket, ahonnan még várjuk a választ.
Vámosi-Nagy Szabolcs azt mondta, jó lenne, ha sikerülne, de meglepné, ha ezt a tervet meg lehetne most valósítani. Zara László adószakértő viszont úgy látja, túlhaladottá vált az ötlet. S hogy a folyószámláknál, a könyvelésnél gubanc lehet, több szempontból is.
Bevallás alapján?
Optimális esetben, ha időben és pont annyit utal a vállalkozó, amennyit a bevallásában feltüntetett, elvileg a bevallás alapján is be tudná azonosítani a tételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zara szerint. De mi történik, ha nem időben, és nem pont annyit utal a vállalkozás, amennyiről bevallást küldött? Hova könyvelik le a többletutalást? S mely számlákra teszi a pénzt a NAV, ha kevesebbet utalnak, mint amennyit kellett volna? Ha arányosan osztja el a kevesebb pénzt, akkor minden számlán adóhiány keletkezne. Persze meg lehetne szabni egy sorrendet is, hogy melyik számlákra tegyék sorban a beérkező összegeket. S akkor csak a lista végén lévő számlákon keletkezne adóhiány.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint pedig a bevallás alapján történő könyvelésnél probléma lehet az adóelőlegekkel is. Hiszen azokról csak később jön a bevallás.
További könnyítések és szigorítások
Jövőre nem kellene a dolgozónak kiadni a fizetésről szóló papírt, csak ha kéri, ami Zara szerint ésszerű.
Nem látja viszont a jelentőségét annak, hogy amelyik vállalkozás minősített adózó (vagyis legalább hat évig rendesen fizette az adóit és nem indult ellene végrehajtási, felszámolási, stb. eljárás) az a jövőben könnyebben kapna fizetési könnyítést. Egy ilyen cégnek miért lenne erre szüksége? – tette hozzá.
A céges eljárási illetékek, emelésével, a termőföldek adásvételével kapcsolatos illetékmentesség kiterjesztésével kapcsolatban pedig az a véleménye, ehelyett inkább tisztába kellene tenni, hogy az illeték az ügyintézés díja, és e szerint kiszabni. Mert most az illetékek inkább adóként funkcionálnak – jegyezte meg.
Azt viszont jó ötletnek tartja, hogy az önkormányzati helyi adókról szóló információk főbb szabályai elérhetőek lennének egységesítve a Magyar Államkincstár honlapján. Ezeket ugyanis most elég nehéz összebogarászni. Viszont akkor arról is gondoskodni kellene, hogy ez a lista mindig naprakész legyen – tette hozzá.
Támogatja azt is, hogy azokon a cégeken közvetlenül hajtsák be az ingatlan illetve építményadót, akik most még ezt ügyeskedéssel (vagyontalan magánszemély használatába kiadva az ingatlant) elkerülhették.
