Ördögi körbe kerültek a felzárkózási alapokból leginkább részesülő, az uniós átlagnál szerényebb jövedelmű tagállamok. A 2004-2006-os és a 2007-2013-as fejlesztési tervekből ma már látszik, hogy a legtöbb ország kifejezetten rossz hatékonysággal, és hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költötte el a felzárkózási pénzeket.
A lapnak nyilatkozó Kengyel Ákos, a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) tanára elmondta: amíg az első, 2004-ben induló periódusban a GDP 1,2 százalékának megfelelő támogatást kapott Magyarország, addig a 2007-2013 közötti időszakban a GDP 3,52 százalékának megfelelő, 8 ezer milliárd forint támogatás lenne lehívható.
A hiányos előkészítés miatt azonban ennek az összegnek maximum 90 százalékát sikerül majd lehívni, de ehhez is nagyon komoly gyorsítás szükséges, hiszen a jelenleg a rendelkezésre álló keret egyharmadát fizették ki, és ugyancsak egyharmad mögött állnak már megkötött szerződések – figyelmeztetett a BCE tanára.
