Egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését a törvényi szabályok és etikus üzleti magatartás betartása elé hazai és nemzetközi szinten egyaránt – írja az Ernst & Young 12. Globális Visszaélési Felméréséről kiadott közleményében. A nemzetközi pénzügyi tanácsadócég szerint a szabálykövető, etikus üzleti viselkedés kikényszerítése jelenleg nem működik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem pedig állami szinten.
A 43 országban, több mint 1700 vállalatvezető 39 százaléka gyakorinak tartja a megvesztegetést és a korrupciót hazájában. A magyar vállalatok több mint fele (58%) a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja. A hazai vezetők véleménye hasonlít a kelet-közép-európai országok válaszadóiéhoz (51%), azonban ezek előfordulása jóval magasabb, mint Nyugat-Európában (22%).
Azt hiszik, minden rendben van
A felmérés tanúsága szerint sok hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontrollpont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését. A válaszok eredménye szerint sok tekintetben előrébb járnak a hazai cégek, mint az európai vagy akár a globális átlag. A vállalakozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség hangsúlyosan kommunikálta a korrupciómegelőzési szabályaikat. Ennek némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka szerint a felső vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben. A cégek 70 százaléka rendelkezik vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzattal, valamint magatartás kódexszel.
De legalább van következmény: a válaszadók zöme (86%) szerint a szabályok megszegőire egyértelmű szankciók várnak. Ugyanakkor a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta ténylegesen felelősségre a szabályszegőket. Ebből is látszik, hogy „a rendszerek sok tekintetben nem működőképesek, nem megfelelően képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs eszközként vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján” – mondta Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője. „A magyar vezetők cégüket visszaélés-biztosként tüntetik fel, ez azonban csak a látszat – véli – Ezek az intézkedések a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki, mintegy bátorítva az alkalmazottakat visszaélések elkövetésére.”
A belső audit nem oldja meg a gondokat
A fenti következetlenséget mutatja az is, hogy a magyar vállalatok nagy része (90%) elsősorban a belső auditot tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszűrő szabályok betartásához. Jóval kisebb arányban fordulnak más, tapasztalataink szerint hatásosabb rendszerekhez, mint pl. a külső ellenőrzés, az etikai forródrót vagy a lehetséges visszaéléseket mutató szoftveres jelzőrendszer.
A hazai eredmények is jól tükrözik, hogy az üzleti világ eddig nem volt képes hatékonyan szabályozni a visszaéléseket, és igényli a kormányzati szintű beavatkozást valamint a szabályok külső betartását. Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartására hivatott illetékes hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. A megkérdezett vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ami nemcsak a kelet-közép-európai régióban (75%), de globálisan (69%) is kimagasló érték.
A tanácsadó cég szerint az állami szerepvállalás is szükséges lenne a korrupció elleni harchoz. Ebben kiemelt szerepet kell adni nemcsak az ellenőrző hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak, hanem az oktatásnak is – ajánlja a cég. Úgy vélik, hogy a jövő munkavállalói már a közép- és felsőfokú tanulmányok elvégzésekor megismerkedhetnének a transzparens működés és az etikus üzleti viselkedés alapjaival.
