Baranyai Géza pórul járt, mert netezés közben nem vette észre, hogy horvát hálózatra tévedt. A figyelmeztető SMS-t is csak később találta meg. A siklósi férfi a félórás (egyébként ingyenes) Skype-beszélgetésre 2,355 millió forintos számlát kapott, amiből végül a szolgáltató Magyar Telekom elengedett 1,9 milliót. Aminek persze örült.
De a kiszámlázott díj többi részét ki kell perkálnia. Igaz a szolgáltató hozzájárult a részletfizetéshez, és kamatot sem kér, de a havi 40 ezer forintot így is csak fia segítségével tudja befizetni a 22 éve rokkant Baranyai Géza. Ráadásul szerinte nem is annyi volt az adatforgalma, amennyit számláztak neki.
Nem mindegy, hogy 50 vagy 600 megabájt
600 megabájtról kapott számlát, míg a laptopján csak 50 megabájt adatforgalom látszott, amikor az ominózus horvátországi hálózaton Skype-olt.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Nem tudja, honnan vette a szolgáltató a 600 megabájtos forgalmat, és honnan jött ki a 2,355 milliós összeg. Ha csak az 50 megabájtot számlázták volna le neki (arányosítva) akkor „csak” 196 ezer forintot kellene fizetnie. Ez pedig jóval kevesebb lenne, mint a tartozás nagyobb részének elengedése után fennmaradó 480 ezer forint. Megpróbált hát orvoslást keresni a panaszára.
Ki az illetékes?
Feljelentést tett az ügyben (hogyan lett az 50 megabájtból 600?) a rendőrségen, ismeretlen tettes ellen, de az eljárást megszüntették, mert méltányolták, hogy a szolgáltató a díj nagyobbik részét elengedte. A pécsi fogyasztóvédelemnél pedig azt mondták neki, az ügy nem tartozik a hatáskörükbe. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál ezt megerősítették nekünk azzal, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az illetékes, így hozzájuk fordultunk.
Azt kérdeztük, hol és hogyan kérheti az ügyfél az eset kivizsgálását? Hiszen Baranyai Géza laptopja tizedannyi forgalmat sem regisztrált, mint amennyit számláztak neki. Arra is kíváncsiak lettünk volna, milyen eredménye lehet egy ilyen vizsgálatnak és mennyi idő múlva.
Az NMHH sem léphet
A hatóság szóvivői irodája azt válaszolta, hogy a számla kézhezvétele után az előfizető a szolgáltatójától kérheti az ügy kivizsgálását. Sőt, az is kiderült a válaszból, hogy a telefontársaság nem köteles tájékoztatni a fogyasztót a szándékolatlan roaming veszélyére. Vagyis nem kell figyelmeztetnie, hogy a határ közelében netezve vagy telefonálva külföldi hálózatra kapcsolódhat, s ennek magas díja lehet. Erre ugyanis nincs kifejezett jogszabályi előírás. Ahogyan arra sem, hogy hasonló esetben a szolgáltató köteles lenne méltányosságból elengedni a követelést, vagy annak egy részét.
Az NMHH-nak pedig csak arra van lehetősége, hogy ösztönözze a szolgáltatókat: a jelenleginél felelősebb módon vállaljanak részt mind a tájékoztatás, mind a technikai megoldások területén a szándékolatlan roaming elkerülése érdekében.
Arra vonatkozóan, hogy valójában mennyi volt az adatforgalom, illetve hogy a számla tartalmilag helytálló-e, az NMHH nem tud vizsgálatot kezdeményezni. Ezekben a kérdésekben a bírósághoz vagy békéltető testülethez lehet fordulni – írták még a cikk megjelenése után nem sokkal érkezett válaszukban.
Nem feltétlenül esik egybe
Egyébként fontos tudni, hogy a szolgáltató által mért (és számlázott) adatforgalom nem feltétlenül esik egybe az ügyfél által mérttel – tették hozzá. Roaming helyzetben pedig elképzelhető, hogy a belfölditől eltérő (az ügyfélre hátrányosabb) mérési módszert használ a szolgáltató. Arról, hogy milyen egységekben mér, illetve számláz a szolgáltató, az ÁSZF-nek (Általános Szerződési Feltételek) kell rendelkeznie.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság abban tud segíteni, hogy az ügyfél kérésére megvizsgálja, hogy a szolgáltató a hírközlési szabályoknak és a saját ÁSZF-jének megfelelően járt-e el.
Így lehet elkerülni
A hatóság válaszában még arra hívta fel a figyelmet, mit lehet tenni, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Az előfizető a külföldi hálózatra kapcsolódást abból veheti észre, hogy a hálózat neve a készüléke kijelzőjén megjelenik, illetve a felkapcsolódásról SMS üzenetet kap. Ha ennek ellenére folytatja a beszélgetést, akkor roamingszolgáltatást vesz igénybe.
Az előfizetők védelmét szolgáló szabály, hogy az EU-tagállamokban roamingoló előfizetők számára létezik adatforgalmi limit, amelynek az eléréséről a szolgáltató értesít, és a limit túllépésekor az adatforgalmat leállítja. Ez a limit azonban nem érvényes, ha nem EU-tagállamban (pl. Horvátországban) használja valaki a mobilinternetet.
A szándékolatlan roaming ellen a leghatékonyabban a megelőzéssel lehet védekezni az NMHH szerint. A készüléken az automatikus helyett a kézi hálózatválasztást kell beállítani, így a készülék a hazai szolgáltató hálózatának elérhetetlensége esetén sem kapcsolódik más hálózatra, amíg azt az előfizető kifejezetten nem állítja be. Ezt most már Baranyai Géza is tudja, de neki már késő bánat. További hasznos megoldás lehet, ha az olyan eszközöknél – pl mobilinternet stick -, amelyet amúgy sem kíván külföldön használni az előfizető, eleve roamingtiltást állíttat be.
Az NMHH honlapján minden érdeklődő számára megtekinthető az a térkép, amely világosan megmutatja a szándékolatlan roaming által veszélyeztetett területeket.
