Gazdaság

Újabb díjat nyert a szellembálna

A legrangosabb hazai kitüntetést, Építőipari Nívódíjat nyert a CET kivitelezője. Nem ez az első szakmai elismerése a több mint egy éve üresen álló épületnek. A díjátadóra meghívták a kivitelezés minőségét vitató budapesti városvezetőket is.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szakmai tagozatának javaslata alapján a CET (Central European Time) kivitelezője, a WHB konzorcium nyerte az Építőipari Nívódíjat. Az indoklás szerint az épület belsőépítészeti munkáinak kivételesen magas szakmai színvonala volt a díj odaítélésének oka. A CET megépítése előtt Magyarországon még soha nem alkalmaztak tölgyfa padlóburkolatot nyilvános vagy közintézményben. Az ÉVOSZ szerint elismerést érdemelt az épület a színvonalas dizájnszaniterek és az egyedi világítási megoldások miatt, és az is, ahogy az eredeti műemléki környezetben álló épületek belsőépítészeti értékeit kiemelték, és megőrizték az épület belső különlegességeit.

Nem ez az első rangos hazai kitüntetés, amit a CET épülete elnyert. A hazánkban nyilvános közintézményben máig egyedül itt alkalmazott hőszivattyús rendszerért kapott 2010-ben Építőipari Mesterdíjat a WHB Építő konzorcium. (A hőszivattyús rendszer a geotermikus energiát hasznosítja az épület hűtésében és fűtésében. Ez amellett, hogy környezetbarát, még olcsó is.)

Nem akarja átvenni a főváros

A júliusi ünnepségre a kivitelezők és alvállalkozóik meghívták Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest, aki többek között a kivitelezés minőségét vitatva tagadja meg a CET főváros általi átvételét közel másfél éve – közölték a CET kivitelezői.

Egy hónapja a CET-et felépítő vállalkozások azért tüntettek, mert szerintük az épület épségét veszélyezteti az önkormányzati magatartás. Azt követelték, hogy végre induljon el az épület átvétele. „Vessen véget a főváros annak a szégyenteljes állapotnak, hogy mint valami szellemváros, üresen tátongjon továbbra is Budapest legújabb és egyik legkülönlegesebb, nemzetközi látványossággá váló épülete” – közölték akkor az FN24-gyel.

„Ha a Fővárosi Önkormányzatnak van az épülettel kapcsolatos tényleges műszaki, tartalmi kifogása vagy észrevétele, akkor elvárható lenne, hogy azt a magyar építési jogszabályok és a megkötött szerződések szerint közöljék a beruházóval és a kivitelezővel” – mondta a demonstráción Kanász István, a CET vállalkozóinak megbízott felszólalója. Azt is követelték, hogy az illetékesek vessenek véget a jogi hercehurcának és az időhúzásnak, valamint tegyék lehetővé az építkezés vállalkozóinak kifizetését.

Bagdy Gábor, a projekt koordinálásáért felelős pénzügyi főpolgármester-helyettes szerint az építkezés beruházójának, a Porto Investmentsnek és a generálkivitelezőnek, azaz a WHB-nek kellene végre kifizetni az alvállalkozókat, hiszen a munkákat ezek a cégek rendelték meg, ezért a vállalkozói díjakkal a társaságok tartoznak. A fővárosi önkormányzattal nincs semmilyen szerződésük – mondta a városvezető a demonstráció kapcsán a távirati irodának.

A beruházó erre válaszul annyit közölt: kizárólag Budapest „jogellenes magatartása” miatt nem lehet kifizetni a kivitelezők végszámláját, mivel a főváros képviselői megtagadják a műszaki átadás-átvétel megkezdését. Hozzátették: teljes mértékben egyetértenek a kivitelezőkkel, és támogatják további erőfeszítéseiket.

Mint arról már az FN24 is beszámolt: az átadás-átvételt a vita mellett több folyamatban lévő per és vizsgálat is hátráltatja.

A tél megviselte a bálnát

Az épületben tavaly a szolgáltató kikapcsolta az áramot, így a már említett hőszivattyús fűtési rendszer sem működött a télen. A talajvizet az erre kiépített szivattyúrendszer helyett aggregátorokkal kellett eltávolítani – közölték a CET építői. A bálna üvegtábláinak az illesztéseinél alkalmazott tömítőanyagok a hidegtől rideggé válnak és eresztenek, a beszivárgó víz a padló mellett a falakat, illetve a tartószerkezetet is károsíthatja. A Porto Investment egyébként még decemberben javaslatot tett arra az önkormányzatnak, hogy piaci áron megvásárolná az épületet.

A 27 ezer négyzetméteres CET a tervek szerint a 21. század kulturális tere lenne, hasonló a londoni Covent Gardenhez. „Azt akarjuk, hogy a városlakók, a fogyasztók kreativitására is épülő közösségi élményhely legyen. Olyan legyen a CET, mint egy nagyváros forgalmas sétálóutcája, ahol egymást érik az éttermek, a kávéházak, az utcai mutatványosok, az élő szobrok, az utcazenészek. Ahol jelen van a köztéri művészet, és az utcaképhez tartoznak a galériák, a dizájnboltok, és ezen a sétálóutcán még egy nagy koncertterem is található, ahová betérhetünk egy jó színházi estére vagy egy koncertre” – olvashatjuk a Kőrösi Orsolya, a létesítmény kulturális igazgatója nyilatkozatában a CET blogján.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik