A tőzsdeszlengben „háziasszonynak” nevezett kisbefektetők számára jó hír, hogy az elmúlt évek nehézségei után novembertől immár a Budapesti Értéktőzsdén is elérhető három nagy, mindenki által ismert autógyártó részvénye – írja a Vezess.hu. Ma már forintért is bárki vásárolhat részesedést a BMW, a Daimler és a Fiat üzleti sikerében, avagy kudarcában, igaz, így sem mentesül az árfolyam változásának kockázata alól, hiszen ezeknek a részvényeknek az árfolyamát külföldi devizában jegyzik.
Ehhez csupán egy értékpapírszámlát kell nyitni valamelyik hazai brókercégnél. Ezek egy része bankhoz kötött. Ajánlott ugyanakkor figyelni a költségekre: a számlanyitásnak is lehet díja, a számla vezetése is általában pénzbe kerül, és a szolgáltató valahány százalékot (ezreléket) levon egy-egy tőzsdei művelet után. Ha külföldi cégek papírjaival kereskedünk, a jutalék ennél még nagyobb is lehet. Ha a magyar tőzsdén nem jegyzett járműgyártó papírjaiból vásárolnánk, olyan brókercéget kell kinéznünk, amelyik eléri a kiválasztott részvényt jegyző külföldi tőzsdét. Másrészt már az első részvényvásárlás előtti hetektől figyelni kell a devizaárfolyamok változását. Aminek alakulása rá is tehet az esetleges nyereségre, de le is nullázhatja azt, sőt egy esetleges negatív trendre még rá is tehet néhány százaléknyi veszteséget. Igaz, ez így van a BÉTa Piacon jegyzett cégek papírjaival is.
Jó üzlet a járműipari befektetés?
Az autós részvények között túlzás nélkül elképesztőnek nevezhető emelkedések és zuhanások egyaránt voltak. 2002 és 2007 között jobbára kiegyensúlyozott és dinamikus árfolyam-emelkedés jellemezte a börzéket, majd a 2008-ban kitört gazdasági válság sok esetben nemcsak lenullázta az addig felhalmozódott profitot, hanem a kút mélyére taszította az egyes árfolyamokat. 2009 tavaszától ezeknek a részvényeknek a piacát változékony árfolyammozgások jellemzik, ennek részeként bizonyos autómárkáknál meredek emelkedésnek indultak újra a részvényárak.
A Daimler papírjaiból tíz éve még 30 euró alatt is lehetett vásárolni, majd 80 euróig emelkedett az árfolyam, tehát ha valaki időben szállt ki, megtöbbszörözhette befektetett vagyonát. Aki bennragadt, bánhatta, ugyanis a válság a gyártóóriás részvényeit 18 euró alá tolta. Utólag nézve ez az árfolyam egyébként tökéletes beszálló pozíciónak tűnik, ugyanis manapság 48 euró körül kereskednek a patinás német márka részvényeivel.
Nem sikerült fényes pályát leírnia a sokáig a minőség és megbízhatóság szinonimájaként emlegetett Toyota papírjainak. A japánok részvénye tíz éve 3000 jenről indulva egészen 8400 jenig száguldott, majd ismét visszaesett 3000 alá. Innen azóta sem igazán sikerült elszakadnia. A Toyota-részvények magyar tulajdonosai azonban kereshettek a jen/forint árfolyam változásán.
A legtöbbet kaszálni kétségkívül a Volkswagen papírjain lehetett az elmúlt évtizedben, hiszen 40 euróról volt, hogy közel 1000-ig drágult. Ebben a magasságban persze csak nagyon rövid ideig mozgott (200-300 euró között viszont majd’ egy évig), és ez a kivételes ár is egy rosszul sikerült felvásárlási akció következménye volt.
A General Motors (GM) 103 év működés és 60 millió legyártott autó után 2009-ben csődbe ment a nem kellő körültekintéssel meghozott üzleti döntések sorozata miatt. 13 üzemet bezártak, 22 ezer alkalmazottat elbocsátottak, csődközeli hírek terjengtek a GM-tulajdonú, szintén nagy múltú Opellel kapcsolatban, a Saab pedig ténylegesen kimúlt. A GM részben megújult vezetése újjászervezte az anyavállalatot, amely az elmúlt évben profitot termelt.
Autómárka helyett beszállító?
„Ha például valaki az alaszkai aranylázból szeretne profitálni, akkor nem az aranyásók részvényeit lenne érdemes vásárolni, hanem a sokkal kisebb kockázattal biztosabb hozamot kínáló ellátó hálózat részvényeit. Ásót, sátrat, szitát, puskát minden aranyásó vásárolni fog, de aranyat csak kevesen találnak majd. Miután az autóipar nem egy ennyire kétséges végkimenetelű kutatási profilú iparág, felszínes ismeretek mellett itt inkább a gyártók részvényeit érdemes preferálni, mert kisebb kockázat mellett ők kínálnak biztosabb profitot” – ad tanácsot a kezdő befektetőknek Varju Péter, az Erste Befektetési Zrt. szakértője.
Egy régi tőzsdei mondás szerint a hosszú távú stratégiai pozíciók az elhibázott rövid távú befektetésekből alakulnak ki. Ez persze részben poén, általánosságban mégis igaz, hogy klasszikusan hosszabb idejű befektetésnek a magas osztalékot fizető stabil társaságok papírjait szokták ajánlani, mint például a közműszolgáltatók részvényei. Az autógyártók papírjai inkább ciklikus részvények, erősen reagálnak a gazdaság állapotára, ezért inkább rövid, illetve középtávra ajánlott a tartásuk, és minden befektetési tanácsadó elmondja, hogy inkább egy portfólió részeként birtokoljuk autóipari részvényeinket. A több lábon állás a tőzsdézésre is igaz, és különösen fontos a pozíciófogás helyes időzítése.
A nyersanyagárak változása (acél, gumi stb.) és a természeti katasztrófák inkább a kínálati oldalra hatnak jobban, amire közelmúltbeli példa a fukushimai atomkatasztrófa. Üzemek, útvonalak sérülése, valamint a Japán nagy részét hónapokon át érintő áramhiány miatt akadoztak a szigetországi gyártók szállításai. A benzinárak változása azonban a Raiffeisen Bank elemzői szerint csekély mértékben módosíthatja a vásárlási szokásokat, mert a fogyasztó nagyobb részt rugalmatlan az üzemanyagárral szemben. Legfeljebb a preferenciái változnak, a vásárlási szokása kevésbé.
Mikor szálljunk be?
A járműipari cégek esetén alapinformáció, hogy jól avagy rosszul megy éppen a cég, de legalább ennyire meghatározó, hogy mennyire tűnik megvalósíthatónak a kitűzött üzleti stratégiája. Ez mindenképpen mértékadóbb, mint hogy mi lesz a következő új modellje, vagy hogy átad-e egy új gyárat valahol.
Rövid távú befektetések esetén célszerű a már kialakult trendeket meglovagolni, azaz a jelenben jól menő cégek részvényeit vásárolni (Daimler, VW, BMW stb.). Akár úgy is okoskodhat valaki, hogy ezek papírjai már amúgy is magasan állnak, na de vannak mostanság rosszul teljesítő, de neves cégek, abban lehet fantázia (az Opel tavaly 165 milliárd forintnyi veszteséget termelt).
Az éppen rossz periódusban lévő társaságok részvényeinek a vásárlásakor csak egy ígéretet vagy reményt vesz a befektető, ilyenkor célszerű óvatosabbnak lenni. Csak kis összegért ajánlott vásárolni, vagy érdemes kivárni azt a pillanatot, amikor a piac figyelme a kiszemelt cég felé fordul. Ezt rendszerint a megemelkedett forgalom árulja el.
Indiai, kínai autógyártó?
Valami nagyon mozgolódik a Föld két legnépesebb országának autóiparában – írja a Vezess.hu. És már nem csak annyi, hogy az indiai és kínai cégóriások felvásárolják a jól csengő márkanévvel rendelkező, de pénzügyileg bajba került európai márkákat, mint a Tata a Jaguart és a Land Rovert, a Geely a Volvót, hogy csak egy-egy példát említsünk.
A múlt hónapban átadták az Európai Unióban az első kínai autógyárat, nemrég pedig már arról közöltünk nagyobb cikket, hogy egy hazai importőr Pekingben tárgyal kínai járművek magyarországi forgalmazásáról. Sok autóipari szakember azt prognosztizálja, hogy a japán autók ’70-es évektől induló, majd a dél-koreai kocsik ’90-es években lendületet vevő minőségjavulása, majd ebből következő globális piachódítása után a kínaiak következnek. Csakhogy nekik mindössze feleannyi időbe telik majd a tarolás.
A BÉTa Piacon jelenleg nem lehet forintért a távol-keleti cégek papírjaiból vásárolni, nagyon nehézkes a kereskedés ezeken az egzotikus piacokon. Egyrészt az időeltolódás, másrészt a drága elérhetőségük miatt. Kissé akadozó az információáramlás, és az adatok megbízhatósága sem összehasonlítható az európai, illetve az amerikai társaságokéval. Ha már ilyen részvényt keres az ember, ajánlott a nyugati tőzsdékre bevezetett értékpapírok között keresgélni.
