Vazul 9 éves, és a brókervilág nagy reménysége lehet. Volt már rá példa, hogy édesapját is lekörözte a gyertyaalakzatok felismerésében. Az apának több tőzsdei számlája is van, és a „nem lehet elég korán elkezdeni” elv alapján a legkisebbet a legkisebbre bízta. Ehhez Vazulnak az esti mesék mellé gyorstalpalót tartott, elmagyarázta a már említett gyertyaalakzatokat, a trendelemzést, a trendvonal húzást, és a matektanárok örömére vagy sem, de a Fibonacci-számok sem ismeretlenek már a gyerek előtt.
Az átlagosnak korántsem mondható szülő folyamatosan figyelemmel követi az ügyleteket, és ha a legkisebb kötések ellenére is túl nagy a mínusz, akkor visszaveszi az irányítást. Ha viszont a kisfiú nyerésben van, akkor XXI. századi zsebpénzként megkapja a hozamot, legutóbb 80 forintot. Vazul a parketten való kalandot leszámítva a normális gyermekek életét éli. Vannak számítógépes játékai, és azzal biztosan nem lóg ki a sorból, hogy már létrehozta saját Facebook-oldalát.
Természetesen az átlag ettől jóval később kóstol bele a tőzsdézésbe. Soós Róbert, az XTB Magyarország vezető elemzője szerint a diákok rengeteget tanulhatnak azzal, ha kipróbálják a virtuális vagy akár a valódi kereskedést.
Kötelező tananyagként bevezetné a tőzsdei ismereteket?
A válság nagyon jól rávilágított arra, hogy pénzügyi ismeretekre mindenkinek szüksége van, és ennek az oktatását már akár az óvodában vagy legkésőbb az általános iskolában érdemes elkezdeni. A tőzsde világa viszont más terep. “A demóprogramokat bárki kipróbálhatja, de az éles kereskedést csak azoknak a fiataloknak ajánlom, akiknek az alapismeretek mellé van némi félretett pénzük is” – mondja Soós Róbert.
A tőzsdézéshez ezeken felül már csak kitartás és erős idegzet kell. Az viszont rossz hír az éltanulóknak, hogy a summa cum laude fokozatot a parketten senki sem látja, pláne így van ez az elektronikus rendszerek világában. Előítélet tehát se pozitív, se negatív irányban nincs, de a profi befektetők közé csak az merészkedjen, aki vállalja az akár 2-3 évig tartó, kudarcokkal tűzdelt utazást.
Vazul már 9 évesen érti az alapokat, de általában mikor érdemes megismerkedni a fő részvényekkel, a blue-chipekkel vagy a technikai alakzatokkal?
Virtuális pénzzel már az egyetemi évek alatt lehet kereskedni. Ott vannak erre a gyakorlószámlák, amelyeket az online brókercégeknél vagy bankoknál lehet nyitni. A játéktőzsdén keresztül például a diákok sokkal gyorsabban megérhetik az infláció fogalmát vagy a monetáris politika hatásmechanizmusát. A demóplatform egyébként nagyon hasonlít az igazi parketthez, hiszen itt ugyanúgy a részvények, devizák vagy például a nyersanyagok valós árfolyamával találkozik az érdeklődő. Az egyetemi, főiskolai tapasztalatszerzés másik előnye, hogy a fiatalok ekkor még könnyebben rá tudják szánni azt a napi 2-3 órát, ami a gazdasági, pénzügyi hírek átnézéséhez és a grafikonelemzéshez kell. Ráadásként a külföldi portálok böngészésével a nyelvtudásukat is csiszolják.
Diploma után hogyan kamatoztathatják az ifjú titánok ezeket a tapasztalatokat?
Általában igaz, hogy aki szimplán pénzszerzési céllal nyit pozíciókat, az szinte biztosan veszít. A többiekből, ha nem is lesz Warren Buffett, de az állásinterjúkon például bárki kitűnhet, hiszen olyan alapfogalmakról is tud majd beszélgetni, mint a quantitative easing, a likviditási tender, a CDS-felár vagy a short covering. Sőt a tőzsdei tapasztalatok pályamódosításnál vagy saját vállalkozás indításánál is jól jöhetnek. Az XTB-nél a felvételin például a diplomák számánál jóval többet jelent a kereskedésben eltöltött idő és a saját tapasztalat.
„Akik komolyan érdeklődnek a hazai parkett vagy a Wall Street világa iránt, kerüljék el a marketingfogásokat és a bestseller könyveket. A saját út kitaposása mindig nehezebb, de sokkal célravezetőbb” – tanácsolja Soós Róbert, az XTB brókerház vezető elemzője.
