Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a GDP 6,2 százalékát teszi ki, miközben az európai uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5 százaléka – felelte az MTI kérdésére Banai Péter Ernő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn, miután a szaktárca publikálta az államháztartás tavalyi részletes mérlegét.
Az éves mérlegből kitűnik, hogy 2011-ben a pénzügyi szervezetek különadójából 186,5 milliárd (az előirányzat 100 százaléka), az ágazati különadókból 171,9 milliárd forint (az előirányzat 107 százaléka) összesen 358,4 milliárd érkezett a költségvetésbe.
Ugyancsak egyszeri bevételként számolható a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó két bevételi tétel: 95,6 milliárd és 363,4 milliárd forint, ez utóbbi a módosított előirányzatnál 70 milliárddal kevesebb. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó összes bevétel 459 milliárd forint volt.
A 2011. évi egyszeri bevételi (speciális) tételek összege: 817,4 milliárd forint.
A részletes adatok szerint az államháztartás 2011. évi pénzforgalmi hiánya – a helyi önkormányzatok nélkül – 1734,4 milliárd forint volt, az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresével, a törvényi módosított előirányzat 110 százalékával egyenlő.
Decemberben az államháztartás deficitje 486,5 milliárd forint volt.
A tavalyi hiány 157,3 milliárd forinttal haladja meg a törvény által módosított 1577,1 milliárd forint összegű előirányzatot. (Az eredeti, 2011. évi pénzforgalmi előirányzat 687,4 milliárd forint hiányt írt elő.)
Az NGM közleménye szerint ennek kialakulásában egyszeri tételek játszanak szerepet, amelyek összesen 1114,6 milliárd forint kiadással jártak.
Az egyszeri tételek közül a MOL részvények vásárlása 498,6 milliárd forintot, az Európai Bizottság döntése alapján történő áfa-visszatérítés 250 milliárd forintot, a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése 120 milliárd forintot, a MÁV Zrt. adósságának átvállalása 50 milliárd forintot, a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forintot jelentett.
Az egyszeri tételek nélkül az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 619,8 milliárd forintot tett ki, ami valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál (687,4 milliárd forint).
A szaktárca közleménye rögzíti: az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2011. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött – az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélküli – eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94 százaléka) a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül.
Az NGM helyettes államtitkára az MTI kérdésére, miszerint a 2011. évi törvényi előirányzat miért lett 1577,1 milliárd forint a korábban közölt 1517,1 milliárd forint helyett, azt a választ adta, hogy tavaly év végén a 2011. évi költségvetési törvény módosításával a hitelezési aktivitás bővítése, így a gazdasági növekedés elősegítése érdekében – a Magyar Fejlesztési Bank 60 milliárd forintos újabb tőkejuttatásban részesült. Emiatt módosultak a költségvetés főösszegei.
Egy másik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy mi az oka annak, hogy a tervezett mértéknél kisebb utalás érkezett a költségvetésbe a nyugdíjreform-alapból. A központi költségvetésbe a tervezett 95 milliárd, a Nyugdíjbiztosítási Alapba viszont a tervezett 433 milliárd forinttal szemben csak 363,4 milliárd folyt be.
Banai Péter Ernő válasza szerint az eredetileg jóváhagyott költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyos pozíciójával számolt. Az alap bevételeinek és kiadásainak tervezetthez képest jobb alakulása miatt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból kisebb átutalás is elegendő volt a nullszaldó biztosításához. Az Alapnál maradó forrás így az államadósság csökkentésére fordítható.
