A kedvezőtlen külgazdasági környezet ellenére javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon 2011 első három negyedévében: a válság mélypontját jelentő 2009 harmadik negyedévéhez képest 2011 azonos időszakában mintegy 70 ezerrel több munkavállalót foglalkoztattak a nemzetgazdaságban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványában. A KSH adatai szerint ez a 1564 éves népesség esetében 56,4 százalékos foglalkoztatási rátát jelentett.
A javuló foglalkoztatás mellett a munkanélküliek száma nem változott, míg a munkanélküliségi ráta 2011 harmadik negyedévére a foglalkoztatotti létszám növekedése miatt egy év alatt 0,2 százalékponttal csökkent, és így 10,7 százalékra mérséklődött.
A KSH összesítése szerint tavaly január-szeptemberben a foglalkoztatottak 12 százaléka önálló, vagy társas vállalkozás dolgozó tagja volt, beleértve a kisszámú, magát segítő családtagnak vallókat is. A foglalkoztatottak 6,7 százaléka részmunkaidőben, az alkalmazásban állók közel 10 százaléka határozott idejű szerződéssel dolgozott.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások létszáma a teljes foglalkoztatotti körnél nagyobb ütemben, 1,7 százalékkal nőtt 2011 első három negyedévében. A létszámnövekedés ebben a körben 2010 második felétől folyamatos, de időben lassuló ütemű volt. A múlt év első három negyedévében átlagosan 1,156 millióan dolgoztak fizikai, és 696 ezren szellemi munkakörben. Az előbbi állománycsoportba tartozók létszáma így 1,6 százalékkal, az utóbbiaké 2 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a statisztikai hivatal adatai szerint.
A válság által leginkább érintett és jelenleg mintegy 606 ezer embernek munkát biztosító, legalább 5 fős feldolgozóipari szervezetek létszámgyarapodása meghaladta a 4 százalékot, még úgy is, hogy folytatódott a könnyűipari ágazatok létszámvesztése. Új ipari munkahelyek nagyobb számban a fémalapanyag és fémfeldolgozás (körülbelül 5.800), a gép- és gépiberendezés-gyártás (csaknem 10.000), és a járműgyártás területén jöttek létre.
A létszámát tekintve jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül 9,3 százalékos növekedés jellemezte az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenységet, 6,4 százalékos az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágat, 5,6 százalékos a szakmai-tudományos műszaki tevékenységet. Az ipar után a legtöbb munkavállalót foglalkoztató kereskedelemben és gépjárműjavításban 2011 első három negyedévében csökkent a létszám, úgy, hogy a fizikai munkakörben dolgozók létszáma azért még némileg nőtt. Különösen a konjunktúra-érzékeny építőipar létszáma az első négyhavi bíztató jelek után ismét csökkenésnek indult, és januárszeptemberben 1,3 százalékkal maradt el 2010 hasonló időszakától – olvasható a KSH kiadványában.
2011 első három negyedévében tovább csökkent a költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma. Az összességében 4,9 százalékos létszámcsökkenés körülbelül háromnegyedét az magyarázza, hogy az előző évinél jóval kevesebben voltak közfoglalkoztatottak, a fennmaradó rész pedig a költségvetési szféra szinte minden területére kiterjedő költség-, és így egyben létszámcsökkentő intézkedések eredménye.
Magyarországon 2011 harmadik negyedévében az üres álláshelyek aránya 1 százalék volt, ami 0,2 százalékponttal meghaladta a válság mélypontját jelentő 2009. második negyedévi szintet, de még mindig elmarad a válság előtti, 2008. harmadik negyedévi adattól. Az üres álláshelyek 41 százaléka fizikai jellegű munkát takar, 45 százalékuk az iparban, 14 százalékuk a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén várt betöltésre.
Az év első három negyedévében a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 4,9 százalékkal 215.000 forintra, a költségvetési szférában dolgozóké 2,3 százalékkal 201.500 forintra nőtt. A kereset részét nem képező, az adó- és járulékrendszer jövedelemcsökkentő hatását ellensúlyozó kompenzációban a közszféra dolgozóinak közel fele, 46 százaléka részesült, átlagosan 5.200 forinttal.
