A magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos 2010-2011-es változások a teljes pénztári szférát negatívan érintették annak ellenére, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is a korábban megszokott formában folytathatják tevékenységüket. Sokan a két (magán- és önkéntes-) nyugdíjpénztári ágazat közötti jelentős különbséggel sem voltak tisztában, amikor a rendszer átalakítása lezajlott. Számtalan esetben megtörtént, hogy a tagok az önkéntes pénztári megtakarításaikat még adófizetési kötelezettség árán is felvették, attól félve, hogy ezek is elveszhetnek – foglalták össze az elmúlt időszak hatásait a Pannónia Nyugdíjpénztárnál.
Miért éri meg?
Az önkéntes nyugdíjpénztár hosszú távú megtakarítási forma (juttatás legalább 10 éves tagsági időszakot követően igényelhető), amelyből következően már kisebb havi befizetések mellett is tetemes összeg halmozódhat fel a nyugdíjig, s amiből eredően a fiatal, pályafutásuk elején lévő munkavállalóknak is vonzó lehet a tagság létesítése. Ráadásul az egyéni befizetések után 20 százalék személyijövedelemadó-visszatérítés érvényesíthető, amelyet az adóhatóság átutalását követően a számlán jóváírnak. Az adó-visszatérítés maximális összege jelenleg 100 ezer forint, illetve a 2020 előtt nyugdíjba-vonulóknál 130 ezer forint, amely kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, így ezzel a lehetőséggel a magasabb fizetésből gazdálkodók is élhetnek.
A megtakarítás havi összege rugalmasan változtatható a pénztárak alapszabályában meghatározott minimális tagdíj figyelembevételével. Az egyéni befizetések a munkáltatók hozzájárulásaival kiegészíthetők.
A pénztárakban összegyűlt vagyont a pénztár vagyonkezelője – a piaci folyamatok függvényében – a pénztár befektetési politikájában meghatározott feltételeknek megfelelően fekteti be. Az ezeken az ügyleteken keletkező hozam (árfolyamnyereség, kamat, osztalék) a tagok számára adómentes. A megtakarítás örökölhető, kedvezményezett megjelölése, illetve ennek módosítása is lehetséges, enélkül a törvényes örökösre száll a megtakarítás.
Melyiket válasszam?
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nyilvántartása szerint jelenleg 93 önkéntes pénztár nyújt szolgáltatásokat. A Pannónia Nyugdíjpénztár szakembereinek ajánlása szerint a választáskor a taglétszám mellett a működési költségeket és a korábbi évek hozammutatóit érdemes figyelembe venni.
Sokan azt mondják, hogy „nagy” (ismert, jelentős taglétszámú) pénztárhoz érdemes csatlakozni, ám ez nem feltétlenül igaz, hiszen nem egy kis pénztár teljesített jobban az elmúlt években, mint a számottevő piaci súlyú versenytársaik. Léteznek banki, biztosítói háttérrel rendelkező, általában nagy létszámú pénztárak, illetve úgynevezett független, általában munkáltatói hátterű, kisebb pénztárak. Mindenképp érdemes alaposan körülnézni – emelték ki a Pannóniánál.
A működési költségek mértéke, amelyet a tagdíjakból levonnak, a pénztárak honlapján elérhető, s bár ez viszonylag alacsony összeg, érdemes összehasonlítani ezt a tételt is a választáskor. Tudni kell továbbá, hogy ennek mértéke a befizetések nagyságától is függhet – hívták fel a figyelmet a pénztárnál.
A döntési szempontok közül ugyanakkor a legfontosabb a hozam, hiszen a pénztár gazdálkodásának eredményességét ezek a számok mutatják. A kasszáknak a hozamot minden évben nyilvánossá kell tenniük, amely adatok a PSZÁF honlapján hozzáférhetők. Persze százszázalékos garancia nincs a múltbéli eredmények megismétlésére, de kiindulási alapként mindenképp érdemes ezen kimutatások áttekintése.
A hozamok összehasonlításánál a mérték mellett érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy ahol léteznek különböző kockázati besorolású portfoliók, azokat külön-külön is meg kell vizsgálni, hiszen ezek között adott kasszán belül is jelentős eltérések lehetnek. Választásnál pedig a tagoknak maguknak kell dönteni arról, hogy mennyire szeretnének kockáztatni.
Mi változik 2012-től?
Jövőre az adószabályok némiképp változnak. A tagdíjbefizetések után járó adókedvezmény mértéke és felső összeghatára megmarad, ám a cafeteriára vonatkozó szabályok módosulnak. A munkáltató által adható hozzájárulás (amely eddig a havi minimálbér 50 százalékáig volt utalható) bekerül az éves 500 ezer forintos keretbe is (amely az összes béren kívüli juttatás maximuma). Nő továbbá a munkáltatók által fizetett teher: a személyi jövedelemadó (szja) mellett 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is fizetendő lesz. Így, míg idén 19,04 százalékot rótt le a díj után a munkaadó (a 16 százalékos szja-t az adóalap 1,19-szeresére kellett vetíteni), jövőre ez a mérték 30,94 százalék lesz (a 16 százalékos szja-t és 10 százalékos eho-t itt is az adóalap 1,19-szerese alapján számítják). Mindazonáltal még így is kedvezőbb a munkavállalóknak ez a forma, mint a nettó bér (hiszen ez esetben a munkavállalótól levont szja nem terheli a kifizetést).
Komoly változások várhatók a nyugdíjrendszerben is, bár ennek szabályai egyelőre még nem ismeretesek – hívták fel a figyelmet a Pannóniánál. A korhatár előtti és a rokkantnyugdíj a jövőben szociális jellegű juttatássá alakul, ami által az ehhez kapcsolódó egyéb kedvezmények (például a nyugdíjas utazási kedvezmény) is megszűnnek. Az önkéntes pénztári nyugdíjszolgáltatások szempontjából kedvezően értékelhető azonban, hogy a tervek szerint az új ellátási formák is lehetőséget biztosítanak a kasszákban felhalmozódó megtakarítás felhasználására. Ha tehát valakinél ilyen juttatás címen a kifizetés megkezdődik, várhatóan hozzáférhet önkéntes pénztári megtakarításához is, nem kell tehát a hivatalos nyugdíjkorhatárt megvárnia.
Amit az önkéntes pénztárakról tudni érdemes
Az önkéntes nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.
1.) A rendszeres tagi befizetések 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint erejéig adó-visszatérítés igényelhető, amelyet a pénztári számlára utalnak. A munkáltatói befizetések után a munkáltatónak kell adót és járulékot fizetnie, a munkavállaló levonás nélkül kapja meg az összeget a pénztári számlájára. Erre azonban nincs további kedvezménye a tagnak.
2.) A befizetésekből összegyűlő tőkét a vagyonkezelők tőkepiaci eszközökben forgatják, az ügyletek árfolyamnyeresége és hozama adómentes, ám tekintetbe kell venni, hogy a pénzpiaci mozgások hatással vannak a felhalmozott megtakarítás nagyságára.
3.) Kifizetést a kasszák minimum 10 éves tagsági viszony után nyújthatnak, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, ezért egy részét adó és egészségügyi járulék is terheli. Mindentől függetlenül a pénztár abban az esetben nyújt nyugdíjszolgáltatást, ha a tag a nyugdíjkorhatárt elérte.
4.) Az önkéntes pénztári megtakarítás illeték- és adómentesen örökölhető.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával,
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
