A jogszabály a parlament honlapján olvasható tervezetének indoklása szerint az új törvény megalkotását elsősorban a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény tette szükségessé. Ennek megfelelően az új jegybanktörvénynek összhangban kell lenni az Alaptörvénnyel és az európai uniós szabályokkal.
A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény újrakodifikált változata, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is tartalmaz.
Változás, hogy a monetáris tanács tagjainak száma legfeljebb 9 lehet, míg a hatályos törvény 7-ben maximálta azt. Az is új szabályozás, hogy az MNB meg kell, hogy küldje a kormánynak az igazgatóság napirendjét. Az MNB alelnökeinek személyére pedig nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.
Részletesebben foglalkozik a javaslat az MNB elnökének beszámolási kötelezettségével is. A hatályos szabályozás szerint az MNB elnöke a jegybank tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet. Ezen túl az új szabályozás azt is tartalmazza: az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
Új elemként az MNB elnökének, alelnökének és dolgozóinak bérét is korlátozza a javaslat.
Az új jogszabályról – amelyet a nemzetközi közvélemény erős ellenérzésekkel fogadott, mondván: súlyosan sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét – korábban a kormány úgy nyilatkozott, hogy megvárja az Európai Központi Bank állásfoglalását, mielőtt beterjeszti a parlament elé. És – az eredeti tervekkel ellentétben – az idén már nem tárgyalja azt a Tisztelt Ház.
