Elhúzódó gazdasági depresszióval járna a valutaunió szétesése. Egyenesen kaotikus körülmények közepette menne végbe a változás akkor is, ha a felbomlás csak részleges lenne, és egy vagy több, költségvetési és versenyképességi szempontból gyenge tagállam távozásával járna – írta a csütörtöki Financial Timesban egy vezető pénzügyi szakember.
Willem Buiter, a Citi bankcsoport főközgazdásza szerint például Spanyolország és Olaszország kilépése a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények összeomlását okozná az Európai Unióban és Észak-Amerikában, és ezt többévi globális gazdasági depresszió követné.
A teljes körű felbomlás pedig, amelynek nyomán az euróövezetből egy „kiterjedtebb Deutschmark-zóna és mintegy tíz nemzeti valuta” jönne létre, világszerte súlyos zűrzavarhoz vezetne, és nem a jelenlegi politikai, gazdasági és jogi kötelezettségek tervezett, rendezett, fokozatos leépítését jelentené – fogalmazott a neves közgazdász.
Ma kezdődik az uniós csúcs Brüsszelben, amely meghatározó lesz a közösség és a valutaunió szempontjából. Berlin és Párizs minden eddiginél keményebb javaslattal állt elő az adósságválság kezelése érdekében. Így például automatikusan szankciókat vetnének ki a szabályokat megszegő tagállamokra. Azokra, ahol a költségvetési hiány meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság 60 százalék fölé szökik.
