A kormány által bejelentett Otthonteremtési program jól láthatóan az energiatakarékos épületeknek kedvez. Erre következtetünk legalábbis abból, hogy a szocpol minimum B energiakategóriás épületre használható fel, A kategóriára pedig 1,1, A+-osra 1,2, a passzívházakra pedig 1,3-as szorzóval lehet igénybe venni. Ezzel nemcsak a háztartások rezsiszámlája lesz alacsonyabb, de hosszabb távon csökkenti a károsanyag-kibocsátást és az energiatakarékos házak terjedésével arányosan csökken Magyarország energiafüggősége is. Tekintve, hogy a hazai háztartások energiaigénye az ország teljes energiafogyasztásának csaknem 40 százalékát teszi ki.
A és I között
A háztartási gépekhez hasonlóan az épületekre is kidolgoztak egy úgynevezett energiatanúsítványt, amely energiafogyasztásuk szerint kategorizálja a lakásokat és épületeket egy tízes skálán A+-tól I-ig. A tanúsítványt készítő független szakemberek magyarul azt mérik, mennyi energia szükséges a lakás vagy épület fűtéséhez és a szükséges melegvíz előállításához. A legmagasabb kategória az A+, és a C besorolás az „éppen megfelelő”, azaz ennél rosszabb minősítésű épületet ma már nem szabad építeni. Nehéz egzakt módon definiálni, hogy a gyakorlatban mit is jelentenek az egyes kategóriák. Az épület fogyasztását kilowattóra/négyzetméterévben (kWh/m2év) adják meg, ám az egyes épületeknél olyan sok kisebb-nagyobb, egyedi körülményt kell figyelembe venni, hogy a kategóriákat nem lehet egy „tól–ig” értékkel meghatározni.
Ilyen például az úgynevezett felület-térfogat arány, ami mindig adott épület alakjától, méretétől függ. Magyarul egyes épületek már B kategóriába esnek 200 kWh/m2év fogyasztással, míg mások nál ehhez 120 kWh/m2évet kell elérni. Tartozhat egy ház A osztályba már 150 kWh/m2évvel és 70-nel is. Hasonló a helyzet a passzívházakkal is, ahol körülbelül 15 kWh/m2év az az érték, amikor „elkezdhetünk passzívházról beszélni”.
Mégis megpróbáljuk kicsit testközelbe hozni a témát, amihez az Energiaklub Negajoule projektjének eredményeire támaszkodunk. Közel egymillió család él ma Magyarországon régebbi építésű családi házban, amelyek átlagosan G-H energiaosztályba tartoznak, a fűtés előállítása és a szükséges melegvíz előállításához négyzetméterenként 450-560 kWh energia elégetése szükséges éves szinten. Panelben 640 ezer család lakik, nekik évente, négyzetméterenként 220 kWh energiára van szükségük. 350 ezer család él régi vályogházban, amelyek átlagosan F-G kategóriába tartoznak, évi energiaigényük – a fűtési rendszer típusától függően – 360-440 kWh/m2. Régi társasházban 250 ezer háztartás él, az ő lakásaik átlagosan G-H besorolásba esnek, energiaigényük 300-340 kWh/m2év.
Érdemes előbb számolni
Ha tehát megemelt szocpolra pályázunk, házépítésnél a falak, lábazat és a födém szigetelése, a nyílászárók hőáteresztő képessége nagyon fontos szempont. Csakúgy, mint a megfelelő, hatékony fűtési rendszer. A fogyasztást csökkenti, így a besorolást is jótékonyan befolyásolja a különböző megújuló energiaforrások használata, ami viszont nagyban megnöveli a költségeket is. Passzívházaknál ezeket már meg sem lehet kerülni, bár egyes vélemények szerint ezen épülettípus sem drágább a hagyományosnál: négyzetméterenként körülbelül 300 ezer forintból felépíthető. Mások ezt cáfolják, és beszédesnek tartják a tényt, hogy hazánkban igencsak kevés passzívház épült eddig.
Az energetikai tanúsítványt bárki elkészíttetheti jelen vagy jövendő otthonára, de tanácsot kérni is érdemes, mielőtt a megemelt támogatás reményében belevágunk például egy passzívház építésébe. Szakembereket és az energiatanúsítványról további információt ide kattintva talál.
