A brit sajtó név nélkül idézett forrásai szerint ezzel együtt 2-3 ezer milliárd eurós (580-870 ezer milliárd forintos) “tûzfalat” is felhúznának a többi sebezhetõ eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerû továbbterjedését.
A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fõ eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó – és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetõvé váló – euróövezeti bankok feltõkésítése, az euróövezeti mentõcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország “ellenõrzött” törlesztési leállásának lehetõvé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.
Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot kétezer milliárd euróig terjedõ összegre töltenék fel, és ebbõl vonnának “tûzfalat” a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsõsorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré.
A legutóbbi londoni adósságpiaci adatok szerint azonban máris a valutauniós periféria adósságválságának járványszerû terjedésére utal, hogy a legnagyobb központi eurótagállamok törlesztéskockázatára köthetõ biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) hirtelen megugrással rekordra drágultak az elmúlt kereskedési héten.
