Kedden dönt a Legfelsõbb Bíróság, hogy elfogadja-e a Szegedi Ítélõtábla döntését, amely érvénytelennek találta a szegedi Partiscum takarékpénztár egyoldalú kamatemeléseit. Az ehhez hasonló kamatemelések és egyoldalú szerzõdésmódosítások az egész magyar bankszektort jellemzik, így egy helybenhagyó döntés esetén a bankoknak körülbelül 100-150 milliárdos kártérítési veszteséget kellene elkönyvelniük.
Az ítélõtábla szerint a Partiscum ugyan betartott minden, a hitelezést szabályozó jogszabályt és ennek szellemében emelte a kamatokat, sõt az emeléseket mindig meg is indokolta, eljárása mégis tisztességtelen volt, ezért az emeléseket visszamenõlegesen érvénytelennek minõsítette.
Galcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértõje lapunknak korábban úgy nyilatkozott, a pénzintézetek egyoldalú emelései, szerzõdésmódosításai nincsenek engedélyhez kötve, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) feladata lenne a rendszeres ellenõrzés. A Partiscum esete nem egyedi, a bankok a válság okozta veszteségeket gyakran terhelték át így az ügyfelekre. Binder István szóvivõ szerint a PSZÁF folyamatos ellenõrzéseket tart és idén nagyszabású vizsgálat indult az öt legnagyobb, devizahiteleket kínáló banknál is.
A Legfelsõbb Bíróság keddi döntése nyomán tömegével indulhatnak a kártérítési perek az egyoldalú kamatemelések miatt. A hitelpiac már jelenleg is romokban hever, a bankok jelentõsen szigorították a hitelfelvételeket, a vállalkozások alig képesek hitelhez jutni, a lakossági ügyfeleket pedig eleve visszatartják a devizahitelekkel kapcsolatos hírek. Az újabb perek nyomán elképzelhetõ lesz, hogy az ügyfelek sem járnak jól, mert a veszteségeket a bankok valószínûleg nem csupán a hitelköltségekbe, de minden banki termék árába beépíthetik.