A két benyújtó, Font Sándor és Kovács József szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott: kizárólag jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támogatnak, így például azt, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. Nem támogatják ugyanakkor azt a fideszes kezdeményezést, hogy a kakaóitalporokat vegyék ki a népegészségügyi termékadó alól.
Font Sándor szerint az adónem nyereségoldala – egészségügyi kiadások megspórolása miatt – jóval nagyobb, mint a lehetséges adóbevétel-kiesés például az esetleges munkahelymegszűnések következtében.
Megerősítette, a termékadóból éves szinten 20 milliárd forintos bevételre számítanak, amit kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani.
Mint mondta, a népegészségügyi termékadón túl további kormányzati intézkedések várhatók a tudatos, egészséges életmódra való ösztönzés érdekében. Példaként említette az esetleges mindennapi testnevelésórát, valamint azt a kezdeményezést, amely szerint definiálnák, hogy mi is tulajdonképpen a magyar élelmiszer. Utóbbiról szóló tervezetük rögzítené, hogy csak a Magyarországon megtermelt alapanyagokból előállított terméket lehetne magyar élelmiszernek nevezni.
Kovács József, aki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy meglehetősen betegnek mondható a magyar lakosság, s ebben nagy szerepet játszanak a helytelen táplálkozási szokások. Kifejtette: a magyar felnőttek átlagosan a napi sóbeviteli igény háromszorosát, a gyermekek a négyszeresét fogyasztják el, és a cukorfogyasztás is “abnormálisan magas”. Ezen táplálkozási szokások és a betegségek között pedig egyértelmű az összefüggés – tette hozzá.
Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványában azt javasolta, hogy a cukrozott, 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint lenne, ugyancsak kilogrammonként.
Jobbik: a multik legyőzték a kormányt
A Jobbik szerint a népegészségügyi termékadó kapcsán a McDonald’s és a multik legyőzték a kormányt, a beterjesztett javaslat költségvetési behajtócsomaggá silányult, a tiltások mellett nem nyújt alternatívát ahhoz, hogy az emberek egészséges magyar élelmiszerekhez juthassanak.
Z. Kárpát Dániel szerint a beterjesztett indítvány és az annak várható tartalmáról korábban kiszivárgott részletek között “ég és föld a különbség”, hamburgeradóról már nem, legfeljebb chipsadóról beszélhetünk, ami annak bizonyítéka, hogy a multik és a McDonald’s legyőzték a kormányt, illetve annak eredeti elképzeléseit. A multinacionális érdekek kiherélték a kormányzat előterjesztését, amely miatt magyar munkahelyek, márkák mehetnek tönkre, és az adó szankciók nélkül áthárítható lesz a fogyasztóra.
Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy amíg például a Coca-Colát gyártó dunaharaszti üzemnél adófizetési kötelezettség keletkezik majd, az itt gyártott üdítőt megvásároló multinacionális láncoknál nem, pedig szerinte ezek nagyban felelősek az egészségtelen élelmiszerek terjesztésében.
A Jobbik monitoringrendszert vezetne be az áremelések nyomon követésére, az esetleges extraprofit kiszűrésére – tette hozzá. Z. Kárpát külön problémának látja, hogy a kabinet tilt, de nem ajánl alternatívát: bünteti az egészségtelen élelmiszereket, de nem ad lehetőséget azokra a megoldásokra, amelyek révén az emberek egészséges, magyar élelmiszerhez juthatnának gyorséttermekben, vagy akár az iskolai büfékben.
