A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén elmondta, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat átcsoportosítják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől – a belügyminiszter irányítása alatt – létrejön az új Közmunkaalap.
Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira – ismertette a miniszter.
Matolcsy elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 000 új munkahely jöjjön létre.
A miniszter ismertette, hogy az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.
Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány “drága és manipulatív” kérdőívek kiküldésével “helyettesítette” a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is.
Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a “félpénzen dupla foglalkoztatást” elvnek nincs értelme, mivel a négyórás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább “a statisztikának szól, nem az embereknek” – jegyezte meg.
A nemzetgazdasági miniszter erre kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négyórás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
