1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát.
Most legalább értem, hogy a távozó miniszterek szabadságmegváltása miért tűnt olyan soknak. Évente 6,5 hétre nem nagyon tud egy miniszter elmenni szabadságra, ezért ez lényegében egy jövedelmi elem volt. Szimbolikus lépés, reformnak nem tekinthető.
2. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
Lényeges, előremutató elem, arányaiban sokat költünk gyógyszerre. A kiszivárogtatott lépések egyike, az orvoslátogatók licencdíjának emelése egyfajta ágazati különadónak tekinthető.
3. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ez értelmezhetetlen és beláthatatlan. Mi a rezsiköltség? Az energia? A közlekedés? A távközlés, kommunikáció? A biztosítás? Kiknek fagyasztanák be: a gazdagoknak is? Ki a gazdag, ki a szegény? Meddig fagyasztanák be: örökké, 1 hétre? Ki viseli a költségeket? A szolgáltatók? Az állam?
4. 2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt.
Az elmúlt 5-10 évben számtalanszor módosították a jogszabályt, amely így egyre bonyolultabb és egyre több formalitással egyre kisebb versenyt eredményez. A tiszta tulajdonú cégek előírása előrelépés. Kérdés az amnesztia: vizsgálják-e azoknak a cégeknek a történetét, amelyek tegnap offshore tulajdonúak voltak, mára pedig belföldi magányszemélyek a tulajdonosok? Akár igen, akár nem, felzúdulás lesz…
5. 2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
Jó szándékú, de nehéz vállalkozás. Kíváncsi lennék, más európai országok milyen méretekben és sikerrel tudták ezt az eszközt alkalmazni. Több oldalról veszélyes lehet a terv: ha jelentős méreteket ölt, befolyásolhatja a piaci viszonyokat; ha haszontalannak bizonyuló munkát végeztetnek a közmunkásokkal, demotiváltak lesznek a résztvevők, sőt az egész társadalom is.
6. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
Komoly, tiszteletre méltó vállalás, és elkerülhetetlen. Sokirányú pozitív hatása van: javítja az adómorált, jogkövetésre nevel, és takarékoskodik a közpénzekkel.
7. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.
Hasonlóan az előző ponthoz, elkerülhetetlen. Tapasztalatból tudom, hogy számtalan esetben ez volt a munkavállaló és a munkaadó számára is a legkedvezőbb megoldás, de végül is tudomásul kell venni, hogy többek között ezek a “lazaságok” voltak a magas közterhek okai.
8. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.
Ha jól értelmezem, az előző pont a közönséges halandókról szólt, ez az egyenruhások megdöbbentően korai nyugdíjjogosultságát kezeli. Ez sokaknak elégtételt jelenthet, de sajnos a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdését is felvetheti. Remélem, nem fogják ismét a táppénz nagyobb részét a vállalkozásokra terhelni.
9. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok átalakítására.
Ha jól értettem, elsősorban az indokolatlan táppénzkifizetések megakadályozása a cél. Ez üdvözlendő. Sok pénz az intézkedéssel nem spórolható meg, de tapasztalataim szerint hazánkban könnyebb táppénzre kerülni, mint sok más országban.
10. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
A kiszivárogtatott lépések közül a hatóanyag-bázisú támogatás, illetve a generikus készítmények árának drasztikus lenyomása tartozhat ide. Logikusabb lett volna a 2. (a gyógyszer-finanszírozás átalakításáról szóló) és a 10. pont egymás mellé helyezése.
11. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
Nem világos, miért nem vonták össze a 9. és a 11. pontot.
12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat.
A kormányzati szándék tiszteletre méltó. A képzés és a piac igényeinek összehangolása elengedhetetlen. Tapasztalataim szint sajnos maguk az emberek is irraconálisan viselkednek, fodrásznak és kommunikációs szakembernek tanulnak, pedig már közismert a túlképzés ténye. Csak kitartást és szerencsét tudok kívánni az önkormányzati és a felsőoktatási lobbikkal való küzdelemhez. Széles társadalmi és politikai konszenzus megkötése elengedhetetlen ezen a területen.
13. 2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
A helyettesítési ráta (az utolsó fizetés és az első nyugdíj aránya – a szerk.) a lehetőségekhez képest magas. A nyugdíjjárulék –bevételek és kiadások egyensúlyban tartása szimpatikus törekvés.
14. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek.
Ezt a pontot, megvallom, értelmezni sem tudom, számomra, ha lehet, még a rezsiköltségek befagyasztásának értelmetlenségét is alulmúlja. Mely cégekét, mikor, meddig, mennyivel?
15. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
A fedezetlen adóssághegy leírása elkerülhetetlen, és tiszta képet teremt. Ha már a nyugdíjak visszaterelése megtörtént talán még ezzel érdemes leginkább szembekönyvelni, ha nem maradhattak a helyükön, az emberek magánszámláin.
A közösségi közlekedés tarifarendezése üdvözletes (kedvezményhegyek helyett versenyképesebb alapárak). Kár volt a nyugdíjasok ingyenességének fenntartását megígérni, megint a jobb módúak kapnak aránytalanul nagyobb támogatást, mivel vélhetően ők utaznak többet.
Az összevonásnak van értelme, remélem végül is felvállalják, hogy a párhuzamosságok ésszerű megszüntetése a szárnyvonalak ritkítását, a buszközlekedéssel való helyettesítését kell jelentse, míg az elővárosi és a főütőereken való közlekedést a vasútra érdemes terelni.
16. 2011. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.
Dicséretes szándék, de félek, hogy ez hosszabb folyamat lesz. Egyrészt a bíróságok működésének általános problémáin is megbukhat az ügy, másrészt az általános üzleti kultúrában és etikában is szükségesek változások a sikerhez.
17. 2012. január 1-ig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
A 6. (az új rokkanttá nyilvánítási rendszer kiépítéséről szóló) ponttal együtt értelmezendő.
18. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja.
A 15. (a MÁV adóságrendezéséről és átalakításáról szóló) ponttal együtt értelmezendő.
19. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
A 5. (a közmunkarendszer kialakításáról szóló) ponttal együtt értelmezendő
20. 2012. január 1-jén hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
A 13. ponttal (az új nyugdíjrendszer szabályainak megalkotásáról szóló) ponttal együtt értelmezhető
21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011‐es szinten.
A parlamenti mandátumeloszlás miatt nem úri gesztus, ráadásul a pártfinanszírozás átláthatósága ellen hat.
22. Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét.
Helyes.
23. 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
A 12. (a közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakításáról szóló) ponttal együtt értelmezhető
24. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
Az előző ponttal együtt értelmezhető
25. 2013. január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer.
A többletbevétel a gazdaságból von ki pénzt, az arányos útdíj maga piackonform.
26. 2014-től kétszáz fős országgyűlést választ az ország.
Légyen…..
Osztályozás, kategóriák
Egy-egy rövid szöveges megjegyzésen túl megpróbáltam néhány kategóriában “értékelni”, elhelyezni az egyes intézkedéseket.
Mint minden leegyszerűsítés, ez is pontatlan, vitatható, helyenként értelmezhetetlen, de talán összességében mégis mutat valamit.
A kategóriák:
• szimbolikus érték: nevezhetjük negatívan a populizmus mértékének, pozitívan a közösségi azonosulás lehetőségének
• pénzügyi hatás: itt az abszolút összeg, és az adott költségvetési területen belüli mérték egyfajta keverékét próbáltam megjeleníteni
• reformérték: mennyire előremutató, strukturális problémákat alapjaiban orvosolni képes az intézkedés
• demokrácia és piackonformitás: mennyire erősíti a demokratikus értékrendet és a szabadpiaci viszonyokat. (Itt az egyes intézkedések eltérő jellege miatt nehéz egymáshoz képest értékelni az egyes intézkedéseket.)
• Kidolgozottság: a publikus információk alapján mennyire tűnik részleteiben kidolgozottnak, végiggondoltnak az egyes intézkedés
• Valószínűség: mekkora eséllyel, illetve milyen mértékben gondolom, hogy megvalósul a most kommunikált szándék.
