Az alkotmányozás gazdasági vonatkozásai közül Vértes András az egyik legfontosabb lépésnek az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállítását tartja. A Napi Gazdaságnak a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az államadósság-korlátról azt mondta, kérdéses, milyen lépések vezetnek a deficit jelenlegi GDP-arányos 80 százalékos mértékétől a tervezetben megfogalmazott 50 százalék felé.
Az államadósság szabályozása nem forradalmi változás, ilyen korlát 2008 óta – törvényi szinten – létezik – mondta Tordai Csaba alkotmányjogász. Szerinte még az is elképzelhető, hogy ez a szabályozás feleslegesen köti meg a fiskális politika kezét, európai példák alapján a deficit csökkentéséhez kifinomultabb szabályrendszerre lenne szükség.
Az alkotmánytervezet makrogazdasági szempontból elfogadhatatlan, ellentétes a házszabállyal, parlamenti vitára alkalmatlan – fogalmazott Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte a javaslat nélkülözi az elfogadás várható társadalmi és – lehetőség szerint számszerűsített – gazdasági hatásainak, illetve az uniós jogi feltételeknek és kihatásoknak felvázolását.
Az eddigi kormányok választási évi túlköltekezési hajlandósága miatt alapvetően pozitív fejlemény az önálló közpénzügyi fejezet – mondta a Political Capital igazgatóhelyettese. Juhász Attila szerint a kormány cselekvőképessége és a fiskális politika rugalmassága szempontjából kockázatos a merev szabály és a Költségvetési Tanács egyértelmű korlátok nélküli vétójoga.
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) igazgatója hibának tartja, hogy a pártok működési és gazdálkodási szabályait nem határozzák meg, de a jegybankelnököt 2022-ig bebetonozzák (mandátuma hatról kilenc évre emelésével). Az átláthatóságot gyengíti az is, hogy a számvevők ellenőrzési jelentéseit a jövőben nem kell nyilvánosságra hoznia – mondta Böcskei Balázs.
AJÁNLOTT LINK:
Megbuktathatja a kormányt az államfő és a KT (Napi Gazdaság)
