A nyugdíjvédelmi kormánymegbízott szerint biztonságba kerültek az emberek, amikor visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. A szakember szerint ezt valóban sokan így élik meg, ez azonban nem más, mint önbecsapás. Selmeczi Gabriella azt mondta, az emberek maguk döntöttek arról, hová kerüljenek befizetett forintjaik, és ez így tisztességes, igazságos.
A magyarok bíznak az államban, bíznak saját magukban, abban, hogy az ország gyarapodni, a nemzet erősödni fog. Ez a bizalom segíthet kihúzni az országot a gazdasági kátyúból. Fél Európa figyel minket, és ha a nemzeti gazdaságpolitikánk sikerrel jár, akkor valószínűnek tartjuk, hogy a többi ország is követ majd, mint ahogyan a bankadónál tették – nyilatkozta a Demokratának Selmeczi Gabriella.
A fideszes politikus közölte, egy hosszú távon is kiszámíthatóan és biztonsággal működő nyugdíjrendszer megalapozásához 10-30 év szükséges. Ha a rendszerváltáskor sikerült volna ezeket a folyamatokat elindítani, már húsz évvel előbbre tartanánk – tette hozzá. Mint mondta, erősíteni kell a társadalmi szolidaritást, aki adót csal, az saját nyugdíjas szülei megélhetését nehezíti meg. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, ha ő megy nyugdíjba, a gyerekei fizetik a járulékait, akkor kapja vissza, amit annak idején befizetett.
A fideszes politikus érvelését árnyalja a BROKERNET Investment Holding Zrt. értékesítési vezérigazgatója, aki szerint a garantált nyugalmas öregkor önbecsapás. Farkas András a Világgazdaságnak azt mondta, nem lesz a következő két-három évtizedben elegendő létszámban olyan aktív korú dolgozó, akit hatásosan kötelezhetne az állam járulékfizetésre.
Ennek ellenére a visszatérést az állami nyugdíjrendszerbe többen úgy élik meg, hogy ezzel óriási teher esett le a vállukról, az állam majd eltartja őket, nincs szükség az öngondoskodásra. Ez azonban lehetetlen, hiszen egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas egyre több, így értelemszerűen a végső nyugdíj összege is mind kisebb lesz.
Öngondoskodás nélkül pedig a majdani száz-kétszáz eurós nyugdíj az elszegényedéshez lesz csupán elegendő – mondta a szakember. Jelenleg mintegy kétmillió ember csak a minimálisan kötelező járulékokat fizeti, amely alapján csak a létminimumon való tengődést alig lehetővé tevő havi harmincezer forint – száz euró – körül várható minimális nyugdíjra szerezhet jogosultságot.
Rá kell világítani arra, hogy az állami szerepvállalás korántsem azt jelenti, hogy az összes gond eltűnt volna – mondta Farkas. A szakember szerint eddig is az aktív dolgozók nyugdíjjárulékaiból gazdálkodott az első pillér, s ezt követően is ebből fog; amíg a felosztó-kirovó logikára épülő alapképlet nem változik, a várható nyugdíjak mértéke sem fog törvényszerűen eltérni a képlettől.
A demográfiai mutatók pedig aligha tekinthetők biztatónak: egyre több a nyugdíjas, miközben egyre kevesebb gyerek születik, tehát mind kevesebb embernek kell mind több inaktív polgártársunk nyugdíját fedeznie. A helyzetet súlyosbítja, hogy az élőmunkát terhelő változatlanul magas járulékok miatt sokan nem a teljes jövedelmük után adóznak, ez mérsékli a befizetéseket.
AJÁNLOTT LINK:
A garantált nyugalmas öregkor önbecsapás (Világgazdaság)
Selmeczi: már biztonságban vagyunk (Híradó)
A harmincasokra támaszkodhatnak a magánkasszák (Hír24)
