Számos fejlődő országban robbanáshoz vezethet, ha az élelmiszerárak növekedését nem sikerül megfékezni. A mostani autoriter rendszerek elleni megmozdulásoknak nem ez az egyedüli oka, de mindenképpen egyik fontos tényezője az éhséglázadás jelleg, amire a szakértők figyelmeztetnek.
Hamdi Abdel-Azim kairói közgazdász már november közepén megjósolta, hogy ha folytatódik az élelmiszerárak növekedése, a kormány elleni népharag robbanása várható”. Az élelmiszerek globális drágulása a jordániai, az algériai és más térségbeli tüntetők haragját is motiválta.
A térség kormányai abbeli aggodalmukban, hogy a további áremelkedések saját országukat is destabilizálhatják, lázas gabona- rizs- és élelmiszervásárlásba bocsátkoztak a világpiacon, hogy megfelelően feltöltsék a hazai tartalékokat és ellenőrzésük alatt tartsák az árakat.
A Goldman Sachs a mezőgazdasági cikkek felhalmozásának fokozódását jósolta a tunéziai és egyiptomi események nyomán. Az ENSZ szakmai szervezete, a FAO holnap közzéteendő havi élelmiszer-árindexe várhatóan azt jelzi, hogy az élelmiszerárak még tovább is emelkedhetnek.
A FAO szokatlan figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott az “olyan, rövid távon hasznosnak tűnő politikai lépésektől, amelyek hosszú távon káros hatással járhatnak és még súlyosbíthatják is a helyzetet”.
Az élelmiszerárak inflálódását mind többen összefüggésbe hozzák az amerikai jegybank szerepét betöltő FED deflációellenes, keresletnövelő lépéseivel is, amelyek Ed Yardeni ismert amerikai pénzügyi elemző szerint hozzájárultak a fejlődő világban a nyugtalansághoz és a változáshoz.
Minderre egyébként a magyar kormányfő is utalt, amikor az Arab Liga főtitkárával, Amr Múszával tárgyalt a tunéziai helyzetről. Orbán Viktor akkor azt mondta, a népharagnak van szociális tartalma is, “amin nekünk, magyaroknak is érdemes hosszabb távon elgondolkodni”, mert az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése volt az egyik kiváltó oka a megmozdulásoknak.
