A Nemzetgazdasági Minisztérium Új Széchenyi Tervről (ÚSZT) szóló, külföldi elemzőknek készített szakértői anyaga kiemeli: az Európai Unióban Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen állam, amely 2011-ben képes csökkenteni a GDP-arányos államadósság szintjét.
Miközben az államadósság kétségtelenül a legmagasabbak közé tartozik a versenytárs államokkal összehasonlítva, a háztartásokat és a vállalatokat is felölelő teljes külső adósság szintje szintén kimagasló Magyarországon – olvasható az összeállításban.
Az elemzés szerint az államadósság-ráta két irányból csökkenthető: vagy a nominális államadósság csökken, vagy a hazai össztermék (GDP) nő; optimális esetben egymást nem kizárva mindkét eszköz működik.
A minisztérium kiemeli, hogy a kormány már elkezdte az államadósság nominális szintjének csökkentését: a kiegyensúlyozott, 3 százalék alatti 2011-es deficitcél meggátolja az államadósság növekedését, és a következő években a kormány ehhez az alapelvhez továbbra is ragaszkodni fog. A kabinet szerint ennek alapjait erősíti majd tovább a februári Növekedési és Stabilitási Program is.
Úgyszintén az államadósság nominális szintjének csökkentését eredményezi a magánnyugdíjpénzek visszairányítása az első pillérbe, amivel a kormányzat folyó hiánya és a kamatkiadások is csökkennek.
A GDP gyorsabb növekedése új alapokon, mint a foglalkoztatás bővítésén, a beruházási ráta emelésén, a technológia, innováció erősítésén és új piacok szerzésén nyugvó gazdaságpolitikával érhető el. A minisztérium emlékeztet, hogy a kormány 10 év alatt egymillió munkahely megteremtéséről szóló célkitűzése megjelenik az ÚSZT és az EU2020 vállalásai között is.
Az Új Széchenyi Terv és az új gazdaságpolitika lendületet adhat a beruházásoknak, és az NGM megerősíti a kormány célkitűzését, miszerint a beruházási rátának 25 százalék fölé kell emelkednie a következő 5 évben. Ennek forrása az EU-alapokban meglévő pénzek célzott, hatékony felhasználása.
A dokumentum szerint a kormányprogramjaink sikerével középhosszú távon elérhető, hogy a magyar GDP növekedési üteme újra a 4-6 százalékos sávba gyorsuljon. Ezzel 2014-ig mintegy 250-300 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon.
A gazdasági növekedés az ÚSZT-n keresztül indul meg, és ebben a fő hangsúly a termelő és a technológiai szektorokon lesz – emlékeztet az anyag, amely felsorolja az ÚSZT hét kiemelt programját is. (Egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány és innováció, foglalkoztatás és közlekedés.)
A minap a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója azt mondta, “a növekedés 3-4 százalékos lehet, bizonyos intézkedésekkel akár 5 százalékos is, de sokkal magasabb nem”. Mellár Tamás szerint a növekedési potenciál három eleme: a tőke, a munka és a technikai fejlődés, de jelenleg mindháromnál nagy a bizonytalanság.
AJÁNLOTT LINK: