A határozat visszavonása a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Nagy Anna kormányszóvivő az MTI érdeklődésére azt mondta, az Erkel Színház felújítása is azok közé a PPP-beruházások közé tartozik, amelyeket a kormány felülvizsgál. Az előző kormány 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az Operaház rekonstrukciójának előkészítéséről. Ezt a határozatot helyezi hatályon kívül a mostani – erősítette meg Nagy Anna.
Kiemelte, a Fidesz-KDNP kormány már többször ígérte azt, hogy a PPP-beruházásokat felülvizsgálja több területen is, ugyanis – mondta -, már több visszásság is kiderült. Az Erkel Színházzal kapcsolatban is zajlik ilyen vizsgálat – tette hozzá. Szavai szerint nem jó konstrukció az, ahol az egyik félnél van a beruházás összes előnye, míg a másik félnél csak a felelősség.
A 2009-es határozat az építés első lépéseként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek előírta, hogy a fővárosi önkormányzattól vásárolja meg az építési telek egy részét, és azt adja a Magyar Állami Operaház tulajdonába. Ugyanezt tették a MÁV tulajdonában lévő telekkel is. Miután a teljes telek az Operaház tulajdonába került, az Operaház és az MNV pályázatot ír ki az ingatlan hasznosítására – szólt a határozat.
Ezt követően az Operaház közbeszerzést volt köteles kiírni egy olyan épület bérlésére, amely alkalmas opera előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti idő 25 év, de az építés idejével együtt sem lehet több 28 évnél. Az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint lehetett volna. Az akkori határozat megjelenése után a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az új Erkel Színházat.
A PPP-projekt lényege, hogy az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül.
