Az euróövezeten belüli szorosabb integrációt kívánja előmozdítani Orbán Viktor magyar miniszterelnök – írta a The Wall Street Journal európai kiadása. A lap interjút készített a kormányfővel, és az írás bevezetőjében úgy jellemezte őt, hogy “a szokványostól eltérő gazdaságpolitikájáról ismert, vitatott személyiség”.
“Fiskális egység nélkül a fizetőeszköz sérülékeny. (…) Az eurót meg kell védeni, különben széles körben elterjed az EU körüli bizonytalanság” – idézte Orbánt a WSJ.
Az interjúismertetés szerint a magyar kormányfő úgy véli, hogy a legszigorúbb költségvetési kiadási szabályokat az euróval fizető országokban kell érvényesíteni. Magyarország nem tartozik ezek közé, és Orbán szerint nem is realisztikus az olyan elképzelés, hogy Magyarország az évtized vége előtt bevezetheti az eurót. Jelenleg “jobb nem belül lenni” – idézte a lap a miniszterelnököt, aki “a legbátrabb nemzetnek” minősítette Észtországot, amiért január 1-jével az euróövezet tagjává vált.
Orbán eddigi politikai pályájára visszatekintve a WSJ emlékeztetett arra, hogy az egykori ellenzéki diák 1989-ben követelte a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását.
A lap kitért arra, hogy a magyarországi bírálók és az “egyre idegesebb szomszédok” szerint Orbán hatalomkoncentrációra törekszik, és “intoleráns rezsimet” épít. Ezzel kapcsolatban utalt a médiatörvény körüli polémiára, és idézte Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberálisainak vezetőjét, aki szerint a Fidesz mind nacionalistább retorikát alkalmaz, és ezt veszélyesnek tartja.
Orbán azonban elutasítja ezeket az aggodalmakat – írta a WSJ, és idézte a kormányfőt, aki szerint “Európa többi része veszélyt lát a kétharmadban. Mi lehetőséget látunk benne. (…) Ha egy erős párt tiszteletben tartja a hatalommegosztást, a fékeket és egyensúlyokat, akkor nincs veszély”.
Orbán Viktor a lap szerint közölte, hogy kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De – tette hozzá a lap szerint – még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak.
A The Wall Street Journal megjegyzése szerint a piacok azt remélik, hogy a februári kezdeményezések bizonyítékot szolgáltatnak majd az állami kiadások szilárd és tartós csökkentésére.
Az amerikai lap szerint Orbán hangsúlyozza, hogy célja a növekedés és a munkahelyteremtés.
“Legitim, hogy Magyarország saját nézeteket valljon, ne csak a költségvetési hiányra gondoljon, hanem a hosszú távú versenyképességre is” – mondta a miniszterelnök. Egyúttal azonban elismerte a piaci nyomás tényét: “A hitelességért folytatott küzdelem állandó” – idézte őt a lap.
A kormányfő a lap szerint kiemelte, hogy az átmeneti adók szolgáltató szektorokat sújtanak, az ország gazdasági stratégiája ugyanakkor azokat a befektetőket támogatja, akik a termelő ágazatokban kívánnak munkahelyeket teremteni.
A WSJ mindehhez hozzátette: a befektetők szkeptikusak, a magyar kötvények biztosítási ára magasba szökött, az ország adósságállománya a világon a kilencedik legkockázatosabb – magasabb a kockázata, mint az iraki adósságé -, a főbb hitelminősítők pedig a magyar kormányadósságot csak egy fokkal tartják jobbnak a bóvli kategóriánál.
