Az új kormány működésének első féléve a kormányzati mozgástér bővítéséért folytatott harcok története, ami jelentősen rontotta a pénzügyi körülményeket. Ez a forint gyengülésében, a kamatcsökkenési folyamat megrekedésében, a kockázati felárak emelkedésében, a tőkevonzó és növekedési képesség gyengülésében, a jogbiztonság és a nemzetközi tekintély eróziójában mutatkozott meg – írja legfrissebb prognózisában a GKI. Komoly veszély, hogy a hitelminősítők fél-egy éven belül a “bóvli” kategóriába sorolják a magyar államadósságot – állítják a GKI kutatói.
Az államadósságot a piac, nagyobb részét (kb. 56 százalékát) a külföld finanszírozza; ez a magyar gazdaság külső függőségének egyik fundamentális alapja. Magyarország nem folytathat tartósan olyan költségvetési politikát, amely nem élvezi az adósságot finanszírozók bizalmát – rögzíti elemzésének alaptézisét a kutatóintézet.
Hideget, meleget is kap a kormány
A morális válság elmélyült, gyakorta a félelem igazgat. Bizonytalan, hogy a költségvetés lényegi bevételi forrásai – mindenekelőtt a magánnyugdíjpénztárak kvázi államosítása, a válságadók visszamenőleges alkalmazása – kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a 3 százalék alatti hiányt prezentáló magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, s ha nem – ami valószínű -, akkor a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása jár-e, s mikortól (feltehetőleg csak 2011 után) szankciókkal – írja a kutatóintézet.
Egy ilyen konfrontatív helyzet nagyon negatív irányba befolyásolná a hitelminősítők és a nemzetközi pénzvilág Magyarországról alkotott véleményét. A finanszírozási költségek emelkedése ugyan csak később hatna a költségvetésre, de a rövid távú kockázatok emelkedése nem hagyhatná érintetlenül a 2011. évi gazdaságpolitikát sem. Kérdés, hogy már ennek a jele-e az a 2010 végi hivatalos bejelentés, miszerint 2011 februárjára elkészül a strukturális változásokat bemutató középtávú program, ami 600-800 milliárd forintos megtakarítást eredményez a költségvetésnek – vélik.
Kérdéses az is, hogy a feltehetőleg tartósan magas kamatok és a bizonytalan jogi környezet együttese a külföldön tartott és most haza csábítani tervezett megtakarítások Magyarországra hozatalát vagy éppen a meglevő megtakarítások egy részének külföldre vitelét fogja-e ösztönözni. Szürkülési kockázatok is fennállnak. Hatalmas pénzösszegek mozgásiránya bizonytalan – áll az elemzésben.
Lassú növekedés itthon
Számszerűsített prognózisokat is tartalmaz a GKI elemzése. Ezek szerint a kutatóintézet jövőre a kabinet által várt 3,5 százalékosnál kisebb, 2,7 százalékos GDP-növekedést vár, mert értékelésük szerint a különadók ellensúlyozzák az egyéb adócsökkentések hatásait. Az infláció érdemben nem csökken, 3,8 százalékos lesz jövőre. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 11 százalékra csökken, a lakosság átlagos reáljövedelme pedig 2,5 százalékkal emelkedik.
A 2,94 százalékos deficitcél az egyszeri bevételekkel vitán felül teljesíthető, de az ezek nélkül számított un. magdeficit a GKI szerint 4,8 százalékos lesz a GDP arányában, vagyis az idei évhez képest jövőre expanzív költségvetési politika érvényesül. A GKI úgy véli, hogy az EU a magyar makroadatok értékelésekor a magdeficitet veszi alapul, így a magyar költségvetési pályát fenntarthatatlannak értékeli, ezért tavasszal „komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket” vár majd a kormánytól.
Stabilizáció külföldön
Az euró a dollárral szemben jövőre kissé gyengül, a 2010. évi 1,30 dollárról 1,25 dollárra. A kőolaj (Brent) hordónkénti világpiaci ára a növekedés beindulásával a 2009. évi 62 dollárról 2010-re 80 dollárra, jövőre 85 dollárra emelkedik.
