Novemberben 4,2 százalékos volt az infláció éves, és 0,3 százalékos havi összevetésben – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az árszínvonal az év első 11 hónapjában 4,9 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban. A közölt adatok megfelelnek az elemzői várakozásoknak.
Az élelmiszer és az energia drágult leginkább
Havi szinten az élelmiszerárak átlagosan 1,1, az üzemanyagárak pedig 0,4 százalékkal emelkedtek; átlag felett – 0,5 százalékkal nőttek még a ruházkodás költségei is – derül ki a statisztikusok adataiból.
Éves összevetésben az élelem átlagosan 5,9, a háztartási energia 7,9, a benzin és a gázolaj pedig 14 százalékkal drágult – mindegyik tétel jóval felülmúlja az infláció átlagos ütemét.
Az inflációs adatot ugyanakkor javította, hogy a szolgáltatások ára az átlagosnál kevésbé emelkedett.
Nem kellene kamatot emelni
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-nek elmondta: várható volt, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása húzza az inflációt, ugyanakkor az üzemanyagok áralakulása jövőre, a bázishatás miatt csökkenteni fogja a pénzromlás ütemét. Az elemző úgy véli: a jegybank inflációs prognózisa az adatok alapján túlzottan borúlátó, így az ezzel indokolt kamatemelés elsietett. A közgazdász prognózisa szerint idén 4,8, jövőre 3,3-3,4 százalékos lehet az éves infláció, és 2011 végére teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél.
Suppan Gergely hangsúlyozta: nincs inflációs nyomás a gazdaságban, a szolgáltatások az átlag alatt drágultak és alig nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára is. Utóbbi nem tükrözi az MNB azon aggályát, hogy a különadók áthárítása emelné az inflációt – vélte.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a novemberi adat megfelelt a várakozásoknak, ettől függetlenül úgy vélte, hogy a jegybank nem áll le a kamatemeléssel. Az MNB ugyanis az országkockázat emelkedésén túl azzal indokolta a monetáris szigorítást, hogy a másodkörös inflációs hatások – az élelmiszerárak és a válságadó hatásának továbbgyűrűzése – miatt magas szinten ragadhatnak be a várakozások. Ennek alátámasztására, vagy megcáfolására pedig nem elég a novemberi adat.
Az Erste prognózisa szerint jövőre az éves átlagos infláció 3,6 százalék lesz, és ennek alapján nem lenne szükség az alapkamat emelésére. Ezzel együtt a közgazdász arra számít, hogy márciusig – a monetáris tanács új tagjainak kijelöléséig – kitarthat a kamatemelési ciklus.
