Minél nagyobb hányadát fordítja az államadósság csökkentésére, annál megnyugtatóbb a helyzet – mondta az fn.hu kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője. Az államadósság csökkenése révén a hatás pozitív – tette hozzá. A forintpiacot a kormányintézkedés nem befolyásolja – mondta.
Másrészt viszont a kormány egy újabb, nem szokványos gazdaságpolitikai eszközzel élt. A bankadó és az ágazati különadók – a bankadónál a mérték nem szokványos – után a pénztárak államosításával a kormány föltette az i-re a pontot. Ha eddig kis kavicsokat dobált a vízbe a kormány, akkor most egy nagy követ – érzékeltette a gazdaságpolitika szokatlanságát az elemző. Az ilyen intézkedések szükségképpen növelik a bizonytalanságot, a befektetők komfortérzete csökken. Nem lehet tudni még azt sem, hogy mit tesz a kormány, hogy a hiány 2013-14-ben is 3 százalék alatt legyen – fűzte hozzá.
Megszorításra így nincs szükség
Mindezzel együtt az elemző nem számít az állampapír-piaci hozamok emelkedésére. Török Zoltán arról is beszélt: a régiós országokkal összevetve a hazai gazdasági kilátások kedvezőek, hiszen a hiány alacsony, érdemleges gazdasági növekedés várható, az államadóssági ráta is csökkenő pályára állhat. Ha marad az IMF és ezért a kormány is kénytelen maradni a szokványos gazdaságpolitikai eszközöknél, akkor elkerülhetetlenek lettek volna a megszorítások, ami konzerválta volna a gazdaság jelenlegi helyzetét. Lehet tehát érvelni a kormány intézkedései mellett – mondta Török.
Az intézkedés üzenete a befektetőknek rossz, de ennek hatása nem lesz tartós, finanszírozási szempontból a hatás pozitív – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője az fn.hu kérdésére. A kötvénybefektetők nem számolnak 20 éves időtávú demográfiai-társadalmi változásokkal, rövidebb időtávokban gondolkodnak – tette hozzá.
Az elemző a nyugdíjintézkedések miatt nem számít hozamnövekedésre a magyar államkötvények piacán vagy a forint gyengülésére. Az elemző mindemellett figyelmeztetett arra, hogy a pénztárak keresletének kiesése a hosszabb távú hozamokban okozhat emelkedést, de ez a mérték jelentéktelen.
Visszaüthet?
A kormány lépése a rendszerkockázat emelkedésével akár vissza is üthet: a befektetők a szabályozás gyors változtatásai nyomán elbizonytalanodhatnak – mondta lapunknak Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Ez akár magasabb kamatokhoz vezethet, így drágítva a mindenkori államadósság-finanszírozást, amelynek egyébként költségtömege évente mintegy tizedével csökkenhet, ha a kormány a magánpénztárak vagyonát tényleg államadósság-törlesztésre fordítja, vagyis nem újítja meg a lejáró adósságot és nem költi el az átvett magán-nyugdíjpénztári vagyont, valamint meglépi a beígért kiadási oldali reformokat – mondta a szakértő.
Arra a kérdésünkre, hogy a piacok miért nem reagáltak a magánpénztárak megszüntetésére, így válaszolt: a nemzetközi hangulat pozitív, a bizonytalanságra okot adó híreket a befektetők majd a trendfordulókor értékelik igazán.
Csökkenhet a bizalom
Várhegyi Éva, az MTA doktora – aki hangsúlyozottan a kormányzati lépés közgazdasági következményeit boncolgatta lapunknak – úgy látja, a kabinet döntése aláássa a hazai megtakarításokba vetett bizalmat. A bankokat ugyan nem rohanják meg, de érzékelhető lesz, hogy a megtakarítások külföldre áramolnak – prognosztizálta a kutató, aki szerint így nem lesz előrelépés: az alacsonyabb államadósság is csak magasabb kockázat mellett, azaz magasabb kamatokkal lesz finanszírozható.
Mindemellett a kutató a makroelemzőkhöz hasonlóan úgy vélte: az a legkevésbé rossz, ha államadósság-csökkentésre fordítja a kormány a magánnyugdíjpénztárak megszüntetéséből befolyó összeget, mert így a jövő nemzedékeket tehermentesítik.
