A Költségvetési Tanács (KT) nem foglal állást a “válságadó” helyes vagy helytelen voltáról, csupán számítást végzett ennek hatásáról. A kormány idén 161,5 milliárd forintot vár a bolti kiskereskedelmi láncoktól, a távközlési és energetikai szolgáltatóktól, a 2011-es és 2012-es évben 171-189 milliárdra tehető a bevétel – áll a KT számításaiban. Ennél valójában kevesebb fog befolyni, mert költségkénti elszámolása következtében a társasági adót 15 milliárddal mérsékli.
A KT szerint rendkívül koncentrált vállalati körről van szó, a kereskedelmi láncok közül 11 árbevétele éri el a 100 milliárdos küszöböt, az adó 90 százalékát ezek fizetik. A távközlésben az 5 milliárdos árbevételű 15 cég állja az ágazat adójának 97 százalékát, az energiaszolgáltatók között az első öt legnagyobb árbevételű a teljes adótömeg 61, az első 20 pedig 85 százalékát fizeti.
A kereskedelmi cégek alkalmazkodása fokozatos lesz, az árakra gyakorolt “átgyűrűzési hatás” 52 százaléka az első évre esik, később a csökkenő fogyasztói kereslet miatt fokozatosan, de jelentős mértékben mérséklődik, a tervezett beruházások egy része késedelmet szenved – áll a KT becslésében. A távközlésben ehhez hasonló folyamatra számítanak, az energia-különadó az üzemanyagok nettó árait egy százalékkal emelheti.
A KT összefoglalóan úgy véli, hogy a különadót az év hátra lévő részében még nem tudják továbbhárítani a cégek, a következő két évben elsősorban a piaci verseny miatt évente 60 milliárdot tudnak ráterhelni a fogyasztókra és 40 milliárdnyi beruházást ütemeznek át. Makrogazdasági hatás néhány területen érvényesül. Idén még csak a vásárolt fogyasztásban csökkenti 0,1 százalékkal a korábban becsült mértéket, és növeli ugyanennyivel az árakat. Jövőre viszont szinte mindegyik fontos területen rontja a mutatókat: például a GDP bővülését 0,1 százalékkal veti vissza, az inflációt 0,3 százalékkal nyomja fel, és 0,1 százalékkal rontja a foglalkoztatást.
Határozott véleményt formált viszont a KT arról, hogy bevételként számolják el a korábbi évekbeli többleteket a tb-alapokban: nem javasolják a módosítás elfogadását, mert az szerintük azon téves feltételezésen alapul, miszerint a tb-kasszák ugyanúgy működnek, mint a cégek, amelyek el nem költött bevételeikből tartalékot képezhetnek későbbi felhasználásra. A tb-ben azonban nem számolnak el tartalékképzést, a többletet kimutatják többletként – tehát a hiánnyal záruló évben nem lehet a korábbi többletet bevételként elszámolni.
