A forint tartósnak ígérkező gyengélkedése rengeteg devizaalapú hitelben ülő adóst hozhat nehéz helyzetbe. Az utóbbi napokban 215–220 forint között ingázó, s a várakozások szerint egy ideig ezen a szinten meg is rekedő svájci frank a jellemzően 150–160 forintos árfolyam mellett felvett devizahiteleknél önmagában a törlesztőrészlet 34–46 százalékos emelkedését okozza.
Részben a terhek csökkentése érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most egy olyan jogszabály előkészítésén dolgozik, amely arra kötelezné a bankokat, hogy a törlesztőrészleteket vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos középárfolyamát vagy a saját középárfolyamukat alkalmazva állapítsák meg – nyilatkozta több médiumnak is Szász Károly, a felügyelet új elnöke.
A bankok ugyanis a havi részlet megállapításához jelenleg saját devizaeladási árfolyamaikat használják, amely akár 5-6 százalékkal is meghaladhatja a jegybanki árfolyamot, így az átállás azonnal akár ekkora mértékben is csökkenthetné az adósok terheit – mondta. A törlesztőrészletek csökkentése mellett a javaslat az átláthatóságot is növelné. A hitelszerződések ugyan tartalmazzák ezt az információt, az ügyfelek azonban igen gyakran mégsem tudják, hogy a bankok mikor, mi alapján, milyen árfolyamot figyelembe véve módosítanak a havi részleten – tette hozzá Binder István.
A törlesztőrészletek kiszámítása fehér folt, nincs szabályozás arra, hogy a bankoknak milyen árfolyam mellett kell leemelniük a havi összeget. A pénzintézetek ennek megfelelően többféle árfolyammal is dolgoznak, s ezek elnevezése sem egységes: a devizaeladási és -vételi árfolyamok mellett vannak például hitel- vagy számlakonverziós árfolyamok, s hiába hozzáférhetők, illetve akár vissza is kereshetők ezek az adatok, az átlagügyfél számára azonban követhetetlen, hogy ezekből melyik vonatkozik rá.
