A Fitch Rating szerint az 500 milliárd eurós uniós stabilizációs mechanizmus, az euróövezeti jegybank (EKB) elkötelezettsége szuverén adósság vásárlása mellett diszfunkcionális piacok esetén, valamint egyes tagországok gyorsított hiánycsökkentése “távolivá” teszi az euróövezet szétesésének kockázatát. Ezt a kockázatot tovább csökkentik a felbomlás jogi, pénzügyi és gazdasági akadályai és költségei.
A mostani szuverénadósság-válság azonban feltárta az euróövezet gazdaságpolitikai kereteinek és intézményrendszerének gyengeségeit.
A cég szerint ezeket a gyengeségeket kezelni kell ahhoz, hogy az euróövezet sikeres lehessen, és meg lehessen teremteni a minden kétséget kizáró bizalmat a valutaunió fenntarthatósága iránt.
A Fitch megállapítja, hogy az euróövezet jelenleg pénzügyi válságot él át, amely a cég szerint az euróövezet fenntarthatóságával kapcsolatos bizalomvesztést legalább annyira tükrözi, mint a költségvetési fizetőképességgel kapcsolatos aggodalmakat.
Az euróövezet esetleges felbomlásáról a cég több forgatókönyvet dolgozott ki.
Az egyik azzal számol, hogy egy gyenge tagállam lép ki önként, új nemzeti valutát honosít meg sokkal alacsonyabb árfolyamon, és “visszanyeri hazai kamatmegállapítási szabadságát”.
Szerepel a forgatókönyvek között a “gyenge” vagy “fegyelmezetlen” euróövezeti tagok száműzése a valutaunióból, a Fitch azonban megállapítja, hogy ennek kollektív jogi alapja és mechanizmusa nincs meg, és egyhangú szerződésmódosítást igényelne a tagállamok részéről.
A hitelminősítő szerint ennél elképzelhetőbb, jóllehet szintén rendkívül valószínűtlen, hogy erős tagállamok egy csoportja lép ki Németország vezetésével. Németország az egyetlen eurótagország – talán még Franciaországgal együtt -, amely sikeresen újra meg tudná honosítani régi saját valutáját. E forgatókönyv alapján új zóna jönne létre, az új német márkára alapozva.
A Fitch Ratings szerint azonban még ennek sincsenek meg a jogi alapjai, és a távozó országoknak jó eséllyel el kellene hagyniuk az EU-t is.
Ha azonban valamely tagállam az euróövezeten belül válik törlesztésképtelenné, és a fenntarthatatlan költségek miatt nem valószínű, hogy a társállamok kisegítik, akkor még mindig a legkevésbé rossz opció a távozás az euróból. Ha egy “kis” gazdaság jut erre a sorsra, mint például Görögország, Írország vagy Portugália, az még nem feltétlenül jelentené az euróövezet egészének szétesését, ha azonban Spanyolország vagy Olaszország válik törlesztésképtelenné és távozik, az már járhat ilyen következményekkel.
Más nagy londoni házak szerint nem csupán az euróövezeti kilépés nehéz, de – a görög válság miatt – a belépés is meglehetősen nehézzé válhat.
