Ritka az a közgyűlés, ahol a legizgalmasabb események a felügyelő bizottság 8fb) ügyrendjéről szóló napirendi pontnál bontakoznak ki. Pedig a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Zrt. április 2-i éves rendes közgyűlésén ez történt. Lantos Csaba, az fb elnöke azért kérte a részvényesek támogatását, hogy az fb munkája igazodhasson a tőzsde tulajdonosi körének változásához.
A BÉT legnagyobb tulajdonosa ugyanis immár nem a Bécsi Értéktőzsde, mert a Wiener Börse a vele teljesen azonos tulajdonosi szerkezetű CEESEG tőzsdetulajdonos holding cégbe rendezte át tulajdonát. Így jelenleg a változatlanul 68,8 százalékos többséggel rendelkező osztrák konzorciumban 50,5 százalék a CEESEG, míg 18,3 százalék az Österreischische Kontrollbank (ÖKB) letétkezelő bank tulajdonában van.
Az fb eddig megvizsgálta a BÉT és valamelyik részvényese között kötendő 10 millió forintot meghaladó ügyleteket. Ezt a pontot szerette volna az fb úgy módosítani, hogy ne csak a részvényesekkel, de az azok kapcsolt vállalataival kötött ügyleteket is ellenőrizhesse. Praktikusan azt tehát, hogy a BÉT és a Wiener Börse szerződéseire továbbra is kiemelt figyelmet fordíthasson. Nos, ezt a javaslatot nem támogatta Andreas Weixelbaumer, aki a Wiener Börsét képviselte a fórumon.
Általában a magyarul is beszélő Weixelbaumer vesz részt a tulajdonosi fórumokon, Michael Buhl, a Wiener Börse és egyben a CEESEG első embere nem jelent meg. „Nicht schön” – mordult fel erre a gesztusra az egyik kisrészvényes, mert bizony nehéz volt az fb-tagok által egyhangúan támogatott előterjesztés leszavazását másképpen értelmezni, mint barátságtalan és a transzparencia ellen ható lépésnek. Hiszen az fb-ben még az osztrák tag is támogatta a módosítást.
Az eset kapcsán Lantos Csaba szomorúságának, míg Pál Árpád Concorde-vezérigazgató, a kisebbségi részvényesek szószólója megdöbbenésének adott hangot. Hangsúlyozta, nehéz ezek után bármilyen együttműködésben hinnie, és jelezte, hamarosan más útra terelik a vitát.
Részvényenként 255 forint osztalék
Amúgy a BÉT közgyűlése nyugodt mederben zajlott, az írásban elkészített előterjesztéseket általában szóban már nem egészítették ki az előterjesztők, ezért vita is csak elvétve bontakozott ki a szokásos napirendi pontokról. A megjelent 97,6 százaléknyi tőzsdetulajdonos elfogadta az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentéseit, majd megszavazta a 2009. évi 1,39 milliárd forintnyi adózott nyereség szinte teljes összegének (1,38 milliárd forintnak) a kiosztását osztalékként, ami részvényenként 255 forint osztalékot jelent.
A plénum új felügyelőbizottsági tagot is választott. Eddy D’Hertoge, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója személyében. Az osztrák tulajdonosok nemleges és a kisebbségi magyar részvényesek támogató szavazatai mellett 70-30 százalékos aránnyal elbuktak azok az alapszabály-módosítási javaslatok, amelyek több jogot adtak volna a közgyűlésnek.
A Concorde, az ING, a Mol és az OTP jegyezte javaslat szerint bizonyos meghatározó kérdések, így a tőzsdeszövetségbe történő belépés vagy onnan a kilépés, a post-trading partner megválasztása, illetve a kereskedési rendszer cseréje a közgyűlés 85 százalékos támogatásához lett volna kötve, de ezeket a kérdéseket az osztrákok nem támogatták, ami nem volt meglepő, igaz a magyar részvényesek sérelmezték, hogy egyeztetésre sem volt hajlandó az osztrák oldal.
“Egyszer eljön a tőzsdén is 1867”
Így az álláspontok ugyan semmiben nem közeledtek, a tőzsdetulajdonosok éles vitájában, de Patai Mihály, a BÉT elnöke optimista maradt. „Biztos vagyok benne, hogy egyszer eljön a tőzsdén is 1867” – utalt az osztrák és magyar fél kiegyezésének lehetőségére, igaz – folytatta a gondolatot – „azt nem tudom, hogy most melyik évben járunk.”
Patai Mihály azzal kapcsolatban is megnyugtatta a részvényeseket, hogy semmilyen változás nem történt, nem született titkos alku a BÉT stratégiájával kapcsolatban. Pál Árpád ugyanis arra kért választ, hogy miként nyilatkozhatta azt Michael Buhl, hogy a stratégiai és a pénzügyi kérdésekről a bécsi holdingközpontban születnek a döntések. Ilyen szerződés nincsen, akármi is hangzik el a kommunikációban – jelezte az elnök.
Részvényesi kérdésre Mohai György, a BÉT vezérigazgatója egyenként is ismertette, hogy a BÉT és bécsi tulajdonosai között milyen megállapodások léteznek. Négy ilyenről számolt be. A BÉT által birtokolt CETOP indexet egy szerződés alapján díjmentesen Bécsben számolják, Budapest – szintén ingyenesen – átvehette a CEESEG tőzsdeszövetség arculati elemeit, a budapesti BUX és BUMIX indexek licenszeit a jövőben Bécs értékesítheti, valamint Bécsen keresztül kötötte meg a BÉT a változatlan tartalmú vezetői felelősség-biztosításokat, mert ezzel kétezer eurót megspórolt. Összességében egyébként hatezer eurót tesz ki a biztosítási összeg.
Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője, ezúttal tőzsde-részvényesi minőségében annyit azért megjegyzett, inkább szállt volna be a BÉT a közös arculat költségeibe, akkor talán nem utalna osztrák hegemóniára az új piros-fehér színvilág, ez ugyanis kevéssé jelképezi a tőzsdeszövetség nemzetek feletti integrációját. A legsarkalatosabb vitapontokról a kereskedési rendszer cseréjéről és az elszámolás jövőjéről közvetlenül most nem tárgyaltak a tulajdonosok. Folytatás az igazgatósági üléseken várható.
