Gazdaság

Még nem értük el a mélypontot – interjú a PSZÁF elnökével

Már csökken a bedőlő ingatlanhitelek száma, de a válság mélypontját még nem értük el – mondta az fn.hu-nak adott interjújában Farkas Ádám. A PSZÁF elnöke szólt az intézmény és a rendőrség együttműködéséről a Capital Partners ügyében, és úgy vélte, a felügyelet is részben felelős lehet azért, hogy a válság ilyen súlyos. Interjúnkból megtudhatja, hogy milyen befektetési ajánlatoktól érdemes óvakodni.

Elrettentő lesz a PSZÁF is

Úgy tűnik, mintha aktívabban vizsgálódna a PSZÁF az utóbbi hónapokban – volt Dimenzió-ügy, Capital Patners-ügy. Az előbbivel kapcsolatban felvetődik, hogy a cég vezetőinek megbüntetését miért nem kezdeményezték? Magánszemélyként miért nem felelősek döntéseikért?

A Dimenziónál elsősorban arról kell beszélni, hogy ez egy nem részvénytársasági szervezeti formában működő intézmény, hiszen biztosító egyesületként nyújt hosszú távú megtakarításokon alapuló nyugdíjbiztosítást. Az egyesületi működés egyik nehézsége általában és itt is az, hogy a tagok milyen módon tudják irányító szerepüket betölteni a mindenkori vezetés felett. A személyi bírság kérdése természetesen felmerült, de úgy gondoltuk, hogy az, amit mi javasolunk, ennél sokkal súlyosabb büntetés: kezdeményeztük a vezetés megújítását.

Ha jók az információim, akkor 10 embert küldtek el az egyesület vezetéséből. Őket személy szerint nem vonják felelősségre?

Nem szabtunk ki rájuk bírságot, és egyébként ezek a vezetők – szigorúan a tagság döntése alapján – elvben még újra is választhatók. Azt szerettük volna elérni, hogy megváltozzon a vezetés és a tagok közötti viszony, a vezetés legyen elszámoltatható, és csak a tagok érdekeit szolgáló döntések szülessenek, amelyekről őket megfelelően tájékoztatják. Ez egyébként egy folyamatban lévő ügy, úgyhogy részletekbe nem mennék.

A Capital Partnersnél öt embert vettek őrizetbe. A rendőrségi nyomozásról tudott a PSZÁF?

Igen, sőt a rendőrség a mi feljelentésünk nyomán kezdett vizsgálatot. Ez az ügy nagyon jó példája volt annak, amikor a felügyelet és a rendőrség nagyon szorosan és jól működött együtt.

A PSZÁF maga kezdett el vizsgálódni, vagy bejelentést kaptak?

Is-is. Én tavaly nyáron csatlakoztam a szervezethez, azóta tudom részletekbe menően, mi történik az ügyben. Rögtön júliusban figyelmeztetést tettünk közzé, amelyben arra kértük a befektetőket, legyenek nagyon óvatosak a céggel. Ezt sajnos nem vették sokan komolyan. Az ügy egyik fontos tanulsága, hogy ha a PSZÁF konkrét céggel kapcsolatban tesz közzé figyelemfelhívást, azt érdemes komolyan venni. Ezt követően a felügyelet elindította saját eljárását a függő ügynökökkel szemben, felvettük a kapcsolatot a versenyhivatallal, ők is eljárást kezdtek, később, amikor bűncselekmény gyanúja merült fel, feljelentést tettünk, és a Capital Partners függő ügynökeit töröltük a nyilvántartásból.

Ettől még ők folytathatnak ilyen tevékenységet?

Más nyilvántartásba elvileg bekerülhetnek. De ha egy engedélyezési eljárásban felbukkan a nevük mondjuk cégvezetőként, az nem lesz jó ajánlólevél.

A szaporodó felügyeleti vizsgálatok ellenére úgy tűnik, a GVH vizsgálataitól, szankcióitól jobban tartanak. Miért?

Azt kell látni, hogy a PSZÁF lényegesen több, de eltérő típusú eljárásban érdekelt. Ha a fogyasztóvédelmi funkciót nézzük például, akkor ott munkamegosztás van a PSZÁF és a GVH között. Ők foglalkoznak az egész piacot érintő ügyekkel, ennek megfelelően sokkal nagyobb visszhangot is kap egy-egy versenyhivatali döntés. A PSZÁF-nak több kis ügye van; ezek nem feltétlenül érintik a piac egészét, ezért kisebbek a szankciók. Hozzá kell azonban tennem, hogy a PSZÁF jogosítványai az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedtek, és sokkal nagyobb lesz a felügyelet tevékenységének elrettentő ereje. Nem vagyok bírsághívő, de sokaktól azt hallom, hogy Magyarországon erős szankciók kellenek; ha ez kell, erre is lesz lehetőség. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a bírság csak egy típus a szankcióink sorában. Más eszközök – akár a vezetés menesztése vagy a pénzügyi intézmény tevékenységének korlátozása – esetenként kisebb visszhanggal járnak, mégis legalább ennyire súlyosak. Az is biztos, hogy ha a nemrég bejelentett közérdekű keresetindítás sikeres lesz, az olyan komoly elrettentő erőt képvisel, amire eddig nem nagyon volt példa. Fontos hangsúlyoznom: nem szabad visszaélni ezekkel az eszközökkel, az a feladatunk, hogy jól működő pénzügyi szolgáltatói piac legyen Magyarországon.

Farkas Ádám és a budai Vár (Fotó: Gáti Andás)

Farkas Ádám és a budai Vár (Fotó: Gáti Andás)

Fogékonyak vagyunk a csodára

Vannak még a Capital Patnershez hasonló ügyek? Az utóbbi évek elvihették ezt a piacot olyan irányba, hogy többen próbáltak a zavarosban halászni…

Vannak még ilyen ügyek, ha nem is feltétlenül pénzügyi intézményeknél, ez sajnos nem egyedi eset. Azt kell látni, hogy időről időre újratermelődnek olyan helyzetek, olyan struktúrák, ahol a fogyasztók széles rétegeit megtévesztik, mert a csodára való fogékonyság, úgy tűnik, megvan. Most jelentettünk be az illetékes rendőrséghez olyan piramisjáték-gyanús ügyeket, amelyekben befektetésekre csodaszerű hozamokat ígérnek.

Mekkora hozam kell, hogy gyanút ébresszen az áltagos ügyfélben is?

Sorvezetőnek nagyon egyszerű, banálisnak tűnő dolgot mondanék. Azt kell mindenkinek megértenie, hogy a vállalt kockázat és a várható hozam arányban áll egymással. Tehát léteznek olyan befektetések, ahol nagyon magas hozamot is el lehet érni, de ha valaki erre azt mondja, hogy ez biztos, akkor nem mond igazat.

Mi számít nagyon magas hozamnak?

Ha nekem valaki azt mondja, hogy kockázatmentes befektetésnél 4-5 százaléknál magasabb a hozam, már furcsállanám az ajánlatot. Jellemzőek például a bankok betéti akciói, ahol egy adott időszakra piaci hozam feletti hozamot lehet kapni banki kockázatra – ami nagyon jó kockázatnak számít. De fontos, hogy ezt csak rövid időre lehet megkapni, egy, legfeljebb hat hónapra. Nincsenek csodák a piacon. Ha valaki magasabb hozamot szeretne elérni, vegye a fáradságot, és kényszerítse ki, hogy tájékoztassák a kockázatokról. Ez nem szokott megtörténni, és ebből van a legtöbb probléma.

Szeretnék egy számot, vagy legalább egy viszonyszámot hallani. Például, hogy a jegybanki alapkamathoz képest hol a határ.

Ha például a jegybanki alapkamat dupláját ígéri valaki hozamként kockázatmentesen és biztosan, akkor ott már minden bizonnyal gyanakodni kell.

Lakáshitel-bedőlés: közel a mélypont

Március elseje óta ellenőrzik, hogy a bankok betartják-e az etikai kódexet, illetve ennek törvényerőre emelkedett passzusait. Mit tapasztaltak az elmúlt napokban? Bírságoltak-e?

Ha valamit ellenőrzünk, akkor azt hatósági eljárás keretében tesszük, ami időigényes. Háromféle módon ellenőrizzük, a magatartási kódex, illetve az ebből törvényerőre emelkedett fogyasztóvédelmi előírások betartását. Az egyik forrás a panaszok, amelyeket tipizálunk. Ezen túl piacmonitoring tevékenységet végzünk, figyeljük, hogy mi az intézmények gyakorlata. A harmadik módszerünk az, hogy amikor felkelti valami a felügyelet érdeklődését, akkor célzott vizsgálatot indítunk, akár több intézménynél is – utóbbira jó példa a pénzügyi vállalkozások nemrég lezárult átfogó vizsgálata. Ehhez hasonló vizsgálatok várhatóak majd márciustól a kódex kapcsán is, akár próbavásárlások segítségével. Eddig egyébként két dolgot tapasztaltunk. Az egyik, hogy sokkal több tudatos, körültekintő pénzügyi ismeretekkel rendelkező panaszos fordul hozzánk, támogatva a felügyelést. A másik, hogy nagyon sok hitelintézet komolyan veszi a kódex előírásait, és rengeteg értelmezési kérdéssel fordulnak hozzánk. Tehát egyszerre ellenőrizzük és segítjük az intézményeket.

A közérdekű kereset és a PSZÁF által tett feljelentések nyomán visszakaphatják-e majd pénzük egy részét a károsultak, vagy ezek inkább népnevelő jellegű, előremutató intézkedések?

Elsősorban előremutató intézkedések, de lehet, hogy a károsultak pénzük egy részéhez hozzájuthatnak. A feljelentések nyomán, ha a bíróság megállapítja, hogy valaki jogellenesen szerződéses feltételeket érvényesített, akkor ez alapja lehet polgári peres igények benyújtásának. Kérdés, hogy ezeket az igényeket ki lehet-e elégíteni. A közérdekű keresetek esetében tehát ha a bíróság megítéli a keresetben foglaltakat, az azt jelenti, hogy minden ügyfél szerződésében érvénytelenné válik az adott passzus. Tehát ha a megsemmisített rész miatt kár érte az ügyfelet, akkor visszakövetelheti a kárát – ha lesz kitől. Vizsgáljuk azt is, hogy közérdekű kereset formájában lehet-e kárigényt érvényesíteni. Ilyen típusú óriásperekre az Egyesült Államokban sok példa van, de ettől mi még nagyon messze állunk.

Nemrég azt nyilatkozta, hogy az év végéig a lakossági hitelek 7,6 százaléka dőlt be, és szeptember végéig 448 lakást adtak át árverésre, 328-at végrehajtásra, 278 követelést értékesítettek a cégek, és 311 esetben éltek a szerződésben kikötött vételi opcióval. Most újrakezdődnek a kilakoltatások. Hogy látja a krízis lefutását?

Azt látjuk, hogy a problémás ingatlanhitelek darabszáma az elmúlt év végéig tovább nőtt, viszont a növekedés üteme elkezdett lassulni. Úgy tűnik, hogy kezdünk közeledni a krízis mélypontjához. Amit látni lehet még, és ezt nagyon fontos elmondani: a bankok szinte mindegyike számos megoldást dolgozott ki a hitelek átstrukturálására. Vitatkoznék kicsit a közmegítéléssel: ez a magatartás a bankok alapvető érdeke. Voltam gyakorló bankár, tudom, hogy a banki működéstől nagyon idegen tevékenység az ingatlanszerzés, amit a pénzintézetek nem is tudnak jól csinálni. A bankok ezért nagyon sok – tavaly év végéig bő 60 ezer – hitelt strukturáltak át. A nagy kérdés az, hogy hány esetben fordul elő, hogy az ügyfelek az így kapott könnyített fizetési feltételeket sem képesek teljesíteni. Ezt egyelőre még nem lehet látni. Arra számítunk, hogy a bankok hitelportfoliójának minősége – felügyeleti szempontból ez méri a válságot –a második félévben vagy az utolsó negyedévben elkezd javulni.

Az egész rendszer biztonsága szempontjából ugyanakkor fontos, hogy a fedezeteket érvényesíteni lehessen – ez a lehetőség megteremtése az ügyfélnek az ingatlan értékesítésére, vagy az abban való közreműködésre, a végső, sajnálatos esetben pedig a végrehajtás. Arra azonban nagyon ügyelni kell, hogy az ügyfeleket – azon a szörnyű dolgon túl, hogy elveszítik ingatlanjukat – ne érhesse több kár. Itt arra gondolok, hogy ha egy hitel késedelembe esik, akkor több esetben mindenfajta késedelmi kamatot és díjat számít fel a hitelező, ami egyes, általunk vizsgált és elmarasztalt pénzügyi vállalkozásoknál úgy megnövelte a követelés összegét, hogy az már szinte teljesíthetetlen lett. A másik dolog, hogy előfordult, hogy áron alul adták el az ingatlant azért, hogy gyorsan megtérüljön a hitel. Sok esetben a két tényező együtt azt jelenti, hogy az ügyfél még azután is adós marad, hogy elveszítette a lakását. Ennek a két dolognak kell gátat vetni.

Miben hibázott a felügyelet?

Orbán Viktor azt mondta évértékelő beszédében, hogy nemcsak a hibás kormányzás és a hibás monetáris politika, de a felügyelet is közreműködött abban, hogy a válság ekkorát ütött Magyarországon. Mit szól ehhez? Esetleg elődje tavaly nyári lemondása ennek a beismerése?

Abban, hogy a válság ilyen súlyos következményekkel járt Magyarországon, egy jelenség egyértelműen szerepet játszott: az ország nagyon erőteljes külső eladósodása, s ezen belül a lakosság nagyon dinamikus devizában történő eladósodása. Ez sérülékennyé tette az egész országot, az egyes adósokat, és kockázatot jelentett a bankrendszer számára is. Arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy ebben mi volt a felügyelet szerepe. Látni kell azt is, hogy a devizahitelek felfutása idején nagyon bőséges és olcsó likviditás állt rendelkezésre a nemzetközi piacokon, ez tompította a veszélyérzetet. Emellett hangsúlyozni kell, hogy az egész válság alatt nem volt probléma a bankok tőkehelyzetével, ilyen értelemben úgy vélem, a felügyelet jól végezte a feladatát. Ugyanakkor az egy valós kérdés, hogy a devizahitelezés felfutását meg kellett volna-e akadályozni és miként, bár ezt szakmai, és nem politikai kérdésnek tartom.

És mi az ön válasza ezekre a kérdésekre?

Ha egy gazdaságnak a belső forrásai nem elégségesek arra, hogy finanszírozzák a növekedését, akkor külső forrásokra szorul. A külső eladósodásból eredő kockázat felépülését hamarabb kellett volna korlátozni, bár a nemzetközi piacokon látott negatív jelenségek jó része nem volt jellemző Magyarországra. Itt nem alakult ki árbuborék az ingatlanpiacon, a lakosság eladósodottsága a GDP-hez mérten nem magas, és az ingatlanállomány jelzáloggal való megterheltsége sem az. Két arányra lehet mondani, hogy rosszabb a kelleténél: egyik a lakosság folyamatos jövedelméhez viszonyított adósságszolgálatának aránya, a másik pedig a lakosság által felvállalt árfolyamkockázat szintje. Ezekben a mutatókban lehetett volna konzervatívabb megoldást követni, de nem szeretnék felelősöket keresni vagy hibákat felfedezni, mert utólag mindig könnyű okosnak lenni.

„Rajtam nem múlik az együttműködés”

Tavaly tavasszal felvetődött, hogy a jegybankot össze kellene vonni a felügyelettel. Azután hallottunk olyan pletykákat, hogy ha a Bajnai-kormány ezt nem teszi meg, megteszi majd az Orbán-kormány. Ön lát erre esélyt?

Szakmailag tudom csak megközelíteni a kérdést. A válság egyik világszintű tanulsága az volt, hogy nem volt megfelelő a makroprudenciális – vagyis az egész pénzügyi rendszer stabilitásáért viselt jegybanki felelősség – és a mikroprudenciális – vagyis az egyedi intézmények felügyeletét ellátó intézmények – felügyeleti tevékenységek összhangja. Egyértelműen kiderült, hogy ezt az összhangot erősíteni kell. A kérdés ezután az, hogy ennek mi legyen az intézményi kerete. Az egyik lehetséges megoldás a felügyelet és a jegybank összevonása volt, a másik pedig a PSZÁF függetlenségének jelentős megerősítése és a két intézmény, illetve a Pénzügyminisztérium folyamatos együttműködéséért felelős Pénzügyi Stabilitási Tanács létrehozása volt. Akkor a kormányzat úgy döntött, hogy ez az utóbbi modell valósuljon meg. Úgy érzem, hogy ez az intézményi felállás jól működik, jó az együttműködés a jegybank és a felügyelet között, jelentősen javult az elmúlt egy évben, és nagyon bízom abban, hogy ez a felállás meg tudja előzni hasonló típusú válságok kialakulását.

Minden bizonnyal Fidesz-kormány jön. Együtt fognak tudni működni? Varga Mihály azt mondta, hogy ön politikai kinevezett, és a Fidesz a megválasztásakor nemmel szavazott.

Nem tartom magam politikai kinevezettnek, hiszen soha életemben semmilyen politikai erőhöz nem volt közöm, a PSZÁF vezetését pedig kimondottan szakmai feladatnak tartom, amelyet legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint végzek. A sikerhez természetesen szükség van valamiféle bizalomra is; ebben a pillanatban a parlament bizalmára, hiszen a felügyelet független intézményként a parlamentnek tartozik beszámolni. Ha a következő kormány úgy ítéli meg, hogy ezt a munkát megfelelően végzem, akkor rajtam nem fog múlni az együttműködés.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.