Kemény, 4,8 milliárd eurós (mintegy 1300 milliárd forintos) újabb megszorító csomagot jelentett be szerdán a Georgiosz Papandreu vezette görög kormány. A kabinet 19-ről 21 százalékosra emeli az áfa felső kulcsát, megkurtítja a közszféra dolgozóinak járó pénzbeli juttatásokat és befagyasztja a nyugdíjakat.
Vékony kötélen táncol
A baloldali kormány októberi hatalomra kerülése óta már a harmadik megszorító csomagjánál tart, miután vállalta: a tavalyi 12,7 százalékról idén 8,7 százalékosra mérsékli a GDP-arányos államháztartási deficitet, amely 2013-ra a valutaunió által megkövetelt 3 százalékos küszöb alá süllyed. A korrupció által szétrágott Görögország számára létfontosságú, hogy megszorító intézkedéseit az EU vezetői és a piac is hitelesnek mondják, különben az áprilisban és májusban lejáró, mintegy 20 milliárd eurónyi államadósság megújítása kudarcba fullad (az ország összes adóssága mintegy 300 milliárd euró). Ez a görög gazdaságot, sőt a valutaunió egészét a tönk szélére sodorná.
A kormány jól számított. Az Európai Unió hivatalosan „meggyőzőnek” minősítette a kiigazítást, és csütörtökön Görögország tízéves futamidejű államkötvények kibocsátásába kezdett, sikeresen.
Papandreu a maga részéről befejezettnek tekinti népe sanyargatását. Mindent megtettünk, ami tőlünk telik, most Európán a sor – mondta minisztereinek a szerdai kormányülés után a Bloomberg tudósítása szerint, és egyben jelezte, hogy kész az IMF-hez fordulni további pénzügyi támogatásért. Hogy Európa mennyire gondolja így, az pénteken és szombaton derül ki, amikor a görög kormányfő Merkel kancellárral és Sarkozy elnökkel találkozik. Utóbbi politikusok nincsenek könnyű helyzetben: választóiknak nehéz eladni, hogy miért is kéne a rosszul gazdálkodó Görögországot megmenteni a csődtől, a másik oldalon viszont az eurózóna egésze is megrendülhet, ha egy valutauniós tagállam nem képes kifizetni adósságát.
“Lázadjatok, el a kezekkel a 14. havi bértől” – tüntetők a pénzügyminisztérium bejáratánál (Fotó: EPA)
Athénban nem fogadták olyan lelkesedéssel az új csomagot, mint a nemzetközi pénzpiacokon. Csütörtökön mintegy 200 kommunista tüntető rövid időre elfoglalta a pénzügyminisztérium épületét, és több főútvonalat is eltorlaszoltak.
Szokás lökdösődni
A tiltakozás bevett elemének számít Görögországban a közintézmények elfoglalása és a rendőrök lökdösése – mondta az fn.hu-nak Fokasz Nikosz szociológus, egyetemi tanár, Görögország-szakértő. A hét százalékos támogatottságú kommunista párt, egy másik, öt százalékos radikális baloldali párt, az erős szakszervezetek és céhes érdekképviseletek minden különösebb erőlködés nélkül képesek tízezres tüntetéseket szervezni; látványos és zajos megmozdulásokra számítok – tette hozzá.
Mindez azonban nem jelenti a többpárti parlamentáris rendszer megrendülését – mondta Fokasz Nikosz. A Paszok vezette baloldali kormány októberben került hatalomra, ezért a válságot elődje nyakába tudja varrni, Görögországban kényelmesnek számító, tízfős többsége van a 300 tagú parlamentben, a kormányfő párton belüli támogatottsága erős, ráadásul februárban októberhez képest is növelni tudta támogatottságát a kabinet – sorolta érveit a magyar-görög kettős állampolgárságú tudós, aki szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormány apró engedményekkel végigviszi a tervezett megszorítást.
Jól taktikáznak?
Október óta beszéltek a megszorítás szükségességéről, de csak februárban vezettek be konkrét intézkedéseket – ezért sokáig tehetetlenkedéssel vádolták a kormányt, de most már inkább úgy tűnik, hogy a társadalom felkészítése zajlott – értékelte a bejelentések mögötti szándékot Fokasz Nikosz, aki szerint a vezető kormánypárt folyamatosan kapcsolatban áll a tiltakozások szervezőivel, és nem akadályozza meg a felgyülemlett feszültség kieresztését.
A társadalomtudós azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a tavaly ősszel három hét alatt 3,7-ről 13,7 százalékosra duzzadt államháztartási hiányba „beépítetek” egy kisebb gazdaságélénkítő csomagot is, hogy később elviselhetőbbé tegyék a szigorúságot.
Görögországban a közszféra dolgozóinak 13. és 14. havi fizetés is jár; ezeket nem megszüntették, hanem 30 százalékkal csökkentették. A közszolgák fizetésükön túl különböző pénzbeli pótlékokat is kapnak, amelyeket nem von el, csak mérsékel a kabinet – mondta az fn.hu-nak Fokasz Nikosz a megszorítások „finomságait” érzékeltetve.
A következő napok nagy kérdése, hogy az EU vezetői és a pénzügyi befektetők megelégszenek-e ennyivel.
