Ne lógassuk az orrunkat, van okunk óvatos optimizmusra, különösen Ukrajnához, és Litvániához képest, ahol a szörnyű a helyzet – mondta Bokros Lajos közgazdász, a Horn-kormány pénzügyminisztere, jelenleg MDF-es színekben tevékenykedő EP-képviselő pénteken Budapesten a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett IX. pénzügyi csúcstalálkozón.
A Bajnai-kormány jó munkát végzett, elrántotta a csőd széléről Magyarországot – vélte a politikus. A büdzsé Bokros szerint ugyan megalapozott, de a kilábalásban nem segít. Ennek két fő oka, hogy túl nagy az államháztartás, s a kiadási-bevételi szerkezete sem megfelelő. Öt perc alatt el lehet rontani mindazt, amit a Bajnai-kormány jól végzett el – tette hozzá.
Stumpf a felperzselt földről
A jelenlegi válságot paradigmaváltással kezelni – mondta a rendezvényen Stumpf István, az Orbán kormány kancelláriaminisztere, a Hazafias Népfront egyik utolsó alelnöke, politikai elemző. Részben, mert véges földi erőforrás áll rendelkezésre, részben – mint a Stiglitz-jelentés arra rámutatott – nem pusztán a GDP növekedése kell, hogy iránymutatóul szolgáljon, hanem a valós jólét a cél – fejtette ki. A paradigmaváltással meg kell teremteni a piac, a család, az állam új harmóniáját.
Stumpf szerint nagy kérdés a hatalomátadással kapcsolatban, hogy az új kormány továbbviheti az ügyeket, vagy a „fölperzselt földdel” találja szemben magát.
A korrektség jele, hogy nincs államcsőd, de a fölperzselt föld taktikájára utal, hogy kozmetikázott tételek vannak a költségvetésben – vélte.
Elszabadultak a bérek
A pénzügyminiszterek – Oszkó Péter, Békesi László, László Csaba, Veres János – panelbeszélgetésében Békesi kifejtette: több pozitívumot is lát. Ilyen, hogy a lakossági megtakarítások összege fedezi a költségvetési hiányt, ami 20 éve nem volt, illetve, hogy a monetáris politika együttműködik a fiskálissal, amire 8 éve nem volt példa.
Békesi szerint a hazai válság egyik oka, hogy a hogy a bérpolitika elszakadt a teljesítményektől, elszabadultak a bérek, túlfogyasztás következett be. Ezt kellett a válságban visszavenni. „Aki ezt tagadja, nem tudja, miről beszél” – mondta Békesi László. A volt politikus megjegyezte: az alacsonyan képzettek foglalkoztatását az agrárium javíthatná.
Nem tudni még a tényleges hiányt
László Csaba – saját tapasztalatok alapján – úgy vélte, az államháztartási hiányt még december is közepén is csak 0,3-0,4 százalékpontnyi pontossággal lehet „belőni”. Az ex-pénzügyminiszter leginkább a társasági adó, s fogyasztási adó bevételekben látta az idei hiánycél teljesülésének kockázatait.
Veres János optimista hangot ütött meg: az elmúlt időszak eredményei közé sorolta, hogy mintegy 100 ezer fővel kevesebben dolgoznak a közszférában, s csökkentek az ártámogatásokra fordított összegek. Akik 7 százalék fölötti államháztartási hiányt emlegetnek jövőre, azok valójában nem akarják kampányígéreteiket betartani – fejtette ki Veres, konkrét pártalakulat említése nélkül.
Mindenki úgy tesz, mintha a jövő évi költségvetésből konszolidálni kellene a MÁV-ot, és a BKV-t, pedig nem kell – mondta Oszkó Péter. Ha az adófizetők pénzéből kisegítik az állami cégeket, akkor az nem motiválja a vállalatvezetőket arra, hogy megfelelő módon átalakítsák, hatékonyabbá tegyék az általuk irányított vállalatot – érvelt a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.
