Az egyik legnagyobb bank azzal kecsegteti leendő ügyfeleit, hogy a megvásárolni kívánt lakás értékének akár a 80 százalékára is hajlandó euróalapú hitelt adni. Az ajánlat várhatóan az év végén lekerülhet a honlapról, ha a kormány még az idén elfogadja a lakossági hitelezés feltételeinek szigorítását. Erre pedig igen nagy az esély, a tervezet ugyanis már kész, a bankok pedig úgy tudjuk, elfogadják a játékszabályokat.
Nagyobb önerő, rövidebb futamidő
A kormány két lépcsőben szigorítaná a hitelhez jutást. Első körben az autófinanszírozás és az ingatlanfedezettel vásárolt lakások területén lépne életbe a változás. Több pénzhez minden esetben azok az ügyfelek jutnának, akik a forintalapú kölcsönöket választják.
Gépjárművásárlás esetén január 1-jétől például a futamidő maximum 60 hónap lehetne, az eddigi 96 hónap helyett. Az önerő mértéke is nőne, attól függően, hogy az ügyfél milyen valutában kéri a kölcsönt.
A bankok forintalapú megállapodás esetén az autó piaci értékének maximum 80 százalékát, euróalapú hitelnél pedig 65 százalékát finanszíroznák, de például svájci frank esetében ez az arány már csak 40 százalék lenne. A jegybank eredeti tervezetében is ezek a számok szerepeltek, az eurós konstrukciónál volt csak minimális eltérés (jegybank javaslata: 62 százalék).
A tervezet szerint ugyancsak az év elejétől szigorodnának az ingatlannal fedezett hitelekhez kapcsolódó szabályok. A forintalapú hiteleknél a kölcsön értéke nem haladhatná meg a lakás vagy a ház piaci értékének 75 százalékát (MNB javaslata: 70), az euró esetében ez 60 (MNB: 54) százalék lenne, míg más devizanemeknél maximum 45 (MNB: 35) százalék hitelt lehetne adni.
Körültekintő lakossági hitelezés
A januári szigorítást nyáron újabb követné, amely már minden termékre kiterjedne. A rendelet például tiltaná, hogy az intézmények kizárólag fedezeti alapon bárkinek is kölcsönt adjanak.
2010 július 1-jétől az ügyfelek csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata után kaphatnának pénzt a bankoktól, feltéve, ha megfelelnek a kritériumoknak. Erre egyébként mindenhol belső szabályzatot kell kidolgozni. Ami már most tudható, hogy az euróalapú hitelkérelmek esetén a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított limit maximum 80 százaléka, míg minden más devizánál legfeljebb 60 százaléka lesz.
A tervezetben az is szerepel, hogy a lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén nem vehető figyelembe a kölcsön összegének meghatározásánál az állami támogatás összege és a lakás-takarékpénztári kölcsön.
Az életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén pedig a kölcsön összegének meghatározásánál csak a tőkegarantált összeg vehető figyelembe.
Drasztikus visszaesés a hitelpiacon
A szigorítás kezdeményezője a Magyar Nemzeti Bank volt, amelynek elnöke még októberben beszélt arról, hogy véget kell vetni a túlzott eladósodásnak.
Bár a Pénzügyminisztérium és a bankszövetség is első körben arról beszélt, hogy nem lehet megfojtani a lakossági hitelezést, a jegybank javaslatait végül sikerült mindenkivel megértetni.
Közben persze a válság miatt a piac is szabályozta magát. A legfrissebb adatok szerint több mint a felére esett vissza az újonnan felvett lakáscélú hitelek állománya az első 9 hónapban.
Tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege mindössze 268 milliárd forint volt.
