A hat százalékpontos járulékcsökkentésnek többek között három százalékpontos áfaemelés és az ingatlanadó bevezetése lenne az ára, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás megemelése – legalábbis az Index információi szerint. A FigyelőNet által megkeresett érdekképviselők – az országos érdekegyeztetés résztvevői – csak laptársunknál olvastak konkrét számokról, ugyanis a kormány az egyeztetéseken ilyesmikkel még nem hozakodott elő.
Előnyben a nagy cégek
A tételes egészségügyi hozzájárulás megemelése egyértelműen azokat hozná kedvezőtlenebb helyzetbe, akiken leginkább segíteni kellene, a kis- és középvállalkozásokat – mondta a FigyelőNetnek Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke. (A nagyobb vállalatoknál ugyanis általában magasabbak a jövedelmek, így az intézkedés a nagyobb cégeket hozza jobb jövedelmi pozícióba.)
figyelő Válságmelléklet
A Figyelő csütörtökön megjelenő lapszámában ismét válságmelléklettel jelentkezik. Az összeállításból megtudhatjuk, hogy mibe érdemes befektetni pénzünket válság idején.
A kisvállalkozások érdekképviselője szerint az áfa megemelése, illetve az új adónem, az ingatlanadó megemelése visszafogná a belföldi vásárlóerőt, a keresletet, ami ugyancsak negatívan érintené a döntő hányadban belföldi piacra termelő kkv-kat. Ezt nehezen lehetne válságkezelésnek nevezni – tette hozzá Vadász György.
Fizessenek a szegények
A jövedelmek átrendezése a szegényebbek felől a tehetősebbek felé a legelfogadhatatlanabb elem a csomagban – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A tervezet szerint ugyanis az alsó 18 százalékos kulcs 19 százalékos kulcsra nőne, ugyanakkor a felső 40 százalékos kulcs (a különadó megszűntével) 38 százalékosra olvadna. Ez az évi 7 millió 446 ezer forint fölött keresőknek jelentene némi örömöt.
Több teher lenne a magánszemélyeken, de kevesebb a foglalkoztatáson.
Igaz, a tervezett sáveltolás az átlagos szinten, vagy valamivel afölött keresőknek jelent könnyebbséget, de az átlag alatt keresőknek még kevesebb jutna az alsó kulcs emelése miatt. Az adójóváírás hosszabb kifuttatása is inkább a viszonylag jobban keresőknek jelentene előnyt (mint új adókedvezmény), bár az adójóváírás “lassabb fogyása” a szerényebb jövedelműeket is kedvezően érintheti.
éppen fordítva kezeljük a válságot
Az intézkedések, amelyeket Gyurcsány Ferenc a válság kapcsán javasol, éppen az ellenkezője a britek által alkalmazottaknak, ők ugyanis az áfát csökkentik, amit a személyi jövedelemadó megemelésével ellensúlyoznak (az szja felső kulcsa éppen megegyezik a két országban).
Obama stílusa is meglehetősen más, mint a tervezeté, Az amerikai elnök ugyanis az alacsony, mérsékelt jövedelemmel rendelkezőket támogatja elsősorban a személyi jövedelemadóval kapcsolatos intézkedéseivel.
Az áfa megemelése mindenkitől elvenne – természetesen a költségvetést kivéve. Az emelés akkor lenne elfogadható, ha az alapvető élelmiszerek és a háztartási energiák kedvezményes kulccsal adóznának – vélte Pataky Péter. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor korábban utalt már arra, hogy ő egy általános emelésben gondolkodik.
A szakszervezeti vezető szerint a juttatások – például a „kajajegyek”- megadóztatása sem többlet adóbevételt gerjesztene, hanem a dolgozók egyszerűen nem kapnák meg a juttatásaikat.
Az Indexben megszellőztetett tervezet szerint a vagyonadó valójában ingatlanadó lenne, s ráadásul négyzetméter alapon számolnák ki. Ez jó hír az igazán vagyonosoknak, hiszen őket az új adónem alig érintené. Gyurcsány Ferenc vagyonát például többmilliárdosra becsülik, mégis – ha hihetünk a vagyonbevallásának – csak egy vidéki panellakás után kellene „vagyonadót” fizetnie. Az intézkedés mindenesetre rövidre zárna egy társadalmilag ki nem beszélt kérdést: miért csak egy kitüntetett vagyonelem, a magyarországi ingatlanok után fizessünk vagyonadót – amint arról a FigyelőNet már korábban írt.
A Pénzügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta az Index által megszellőztetett tervezetet, pusztán annyit közölt, több adóváltozatot készít a kormány számára, döntés még nincs, az adócsomag várhatóan a február 16-i parlamenti ülésen válik ismertté.
Ha megismerjük a végleges változatot, a FigyelőNet azt is bemutatja majd, s értékelni fogja.
de honnan lesz 140 milliárd?
Nehéz logikus magyarázatot találni arra, Gyurcsány miért most áll elő az adóátrendezéssel, s miért nem lépte meg decemberben, ha csakugyan nem akar milliárdokat lecsípni a költségvetésnek az adóátrendezés örve alatt. Márpedig Gyurcsány a rendkívüli parlamenti ülésen elhangzott beszédében ezt állította, s ezt állítja az Index cikke is. Ha a minisztériumok költségvetésén a kormány spórol is 60 milliárdot, kérdés, honnak kerítenek még 140 milliárdot.
Ha nem az adóemelés lesz a költségvetési lyuk betömésének forrása, akkor aligha lehet más forrás, mint a szociális ellátások. Ezek megadóztatása – ennek szándékát Gyurcsány már bejelentette – tízmilliárdos nagyságrendben hozhat plusz bevételt a költségvetésnek, ám ez önmagában alighanem kevésnek bizonyul majd.
A GYED megrövidítéséről röppentek föl pletykák, – annyi biztos, hogy ilyen reformjavaslat már korábban elhangzott, s ráadásul a kismamák érdekérvényesítő képessége valamivel elmarad például a nagyvállalatoké mögött – ilyen lépés nem elképzelhetetlen, de biztosat egyelőre nem lehet tudni.
